Az amerikai események miatt lassuló növekedéssel kell számolni

Az eddig középpontban lévő infláció helyett immáron a bővülésen a hangsúly, az utóbbi néhány héten a pénzügy- és a gazdasági minisztérium, valamint a jegybank is lefelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit. A múlt heti merényletek komoly bizonytalansági tényezőt jelentelek az elemzők számára, a Reuters felmérése szerint 4,3 százalékos GDP növekedés várható az idei évben.

Az amerikai események hatását az elemzők még csak részben építették be előrejelzéseikbe, a feladat azonban a jövőben sem lesz egyszerű. Nehéz pontosan megbecsülni, mit hoznak a világpolitika eseményei a következő hónapokban; így volt ez az Öböl-háború és a kubai rakétaválság idején is.

Lassuló növekedés

A konszenzus szerint elemzők egyelőre azt várják, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben is 4-4,1 százalékkal növekszik, és a negyedik negyedévtől némileg gyorsul a növekedés. Az előrejelzések módosításai nagyban függnek majd attól, mi lesz a világgazdasági hatása az amerikai válaszlépéseknek - mondták az elemzők, a növekedés lassulása azonban biztosra vehető.

A kormányzati szereplők és az elemzők csak a csalódást keltő 4 százalékos második negyedévi adat közlésének környékén szánták el magukat a jelentősebb változtatásra. Január és augusztus között összesen negyven bázispontot veszített fokozatosan a 2001-re vonatkozó elemzői konszenzus, szeptemberben azonban egyszerre 36 bázispontot ugrott lefelé. Hasonló mértékben csökkent a jövő évi átlag is, 32 bázisponttal 4,47 bázispontra, valamint drasztikusan csökkent az ipari termelés növekedésére vonatkozó konszenzus is: 2001-re 2,11 százalékponttal 7,02 százalékra. Ez az adat januárban még 13,27 százalékon volt.

A gazdasági egyensúly egyelőre nincs veszélyben

A gazdasági növekedés lassulása az elemzők egybehangzó véleménye szerint nem kezdte ki a gazdasági egyensúlyt, noha a lanyhuló ipari dinamika lassuló exportnövekedést, a gyors reálbérnövekedés pedig további erős belföldi fogyasztást sugallhat. A meglepő júliusi 191 millió eurós fizetési mérleg többlet nyomán az elemzők mintegy 15 százalékkal 350 millió euróval, 1,95 milliárd euróra csökkentették a 2001-re vonatkozó előrejelzést. Augusztusra újabb, mintegy 35 millió euró többletet várnak, ami az év kumulált hiányát 589 millió euróra csökkentené.

Letettek a forint újbóli erősödéséről

Elemzők a szeptemberi felmérésben felhagytak azzal a reményükkel, hogy a forint az euró ellen hamarosan visszaerősödhet a 245-250 forint közötti sávba, amit az MNB szükségesnek vélt inflációs céljai eléréséhez. Az előző havi felmérésben elemzők még azt várták az, hogy a forint a 254 forint körüli szintről szeptember végére visszatér a 248 forintos ár környékére. Az amerikai merényletek nyomán azonban a világpiaci szereplők továbbra is a legbiztonságosabb befektetéseket részesítik előnyben, így a forint a várakozások szerint rövidtávon nem tud felgyógyulni az emelkedő piacoktól kapott fertőzésből. A konszenzus azt mutatja, hogy az év végéig nem várható, hogy a forint visszatér az MNB által megjelölt sávba. Október végére 254,1, december végére pedig 252,3 körüli árfolyamot valószínűsítenek elemzők.

Mindez azt is jelenthetné, hogy a jegybanknak inflációs céljai elérése érdekében szigorítani kell politikáján, május óta azonban 2.1 százalékpontot csökkent az infláció, és a magyar kamatok az Európai Központi Bank és a Fed e heti kamatcsökkentései után relatíve "szigorodtak". Az elemzők mindezeket figyelembe véve a gyengébb forintárfolyam mellett is elérhetőnek tartják az MNB inflációs céljait. Átlagos előrejelzésük decemberre hét bázisponttal 7,57 százalékra csökkent, ami belül van a 6-8 százalékos célsávon. A jövő decemberre vonatkozó konszenzus 11 bázisponttal 5,41 százalékra csökkent, és most első ízben van belül az MNB 3,5-5,5 százalékos célsávján.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Pánik a gazdaságban - az Üzleti Negyed különkiadása Amerika megtámadásáról

Mérséklődik a növekedés az Ecostat szerint
(2001. szeptember 20.)