Minimálbér: egymillió érintett

Legkevesebb 15-20 milliárdos kompenzációs alap elkülönítésével születhet megállapodás a jövő évi minimálbérekről. A munkaadók ezt kizárólag normatív alapon, jogszabályi háttérrel tartják támogathatónak. A kormány szerint a tb-járulék csökkenése mérsékli a munkaerőköltségeket.

Várhatóan 15-20 milliárd forintos kompenzációs alap elkülönítésével, normatívaként és törvényi háttérrel születhet megállapodás a jövő évi minimálbérről. Ugyan a kormány eddig még nem élt törvényi lehetőségével, s nem hirdette ki egyoldalúan a 2002-ben érvényes minimálbér összegét, továbbra is kétséges: változhat-e a még a tavaly 50 ezerre tervezett összeg. Igaz: a kormány legutóbb jelezte, szó lehet 5-10 milliárdos keretről, azonban nem a költségvetésből, hanem a Munkaerő-piaci Alapból.

A munkaadók szerint még a 10-15 milliárd is csupán a kompenzáció legalsó határa, a kulcskérdés viszont a törvényben meghatározott normatív elosztás: e nélkül ugyanis az ideihez hasonló pályáztatással semmit nem ér egy ilyen keret. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal elnöke szerint a segítséget kizárólag a megnövekedett költségteher arányában, a vállalkozás formájától, nagyságától függetlenül kell hogy kapják a munkáltatók. - A Népszava számításai szerint legalább 60-70 milliárddal nőnek a költségek az 50 ezer forintos emeléssel, ebből pedig jelentősen részesülnek az egyéni vállalkozók, illetve azok a munkaadók, akik 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. A tárca pedig csak az ennél nagyobb vállalkozásokat veszi számításba, azaz éppen a legérintettebb rész maradt ki - nyilatkozta Dávid Ferenc.

A Gazdasági Minisztérium legutóbbi számításai alapján a tb-járulék 2 százalékos csökkentése ugyan országrészenként eltérően, de átlagosan 0,5 százalékra mérsékeli a munkaerő-költségek növekedését. A tervezett 50 ezer forintos minimálbér a déli és keleti országrészekben jelentősen növeli a munkabérköltségeket, a számítások szerint viszont Budapesten - a járulékcsökkenést is beleszámítva -0,4 százalékos csökkentést eredményez.

A munkaadók szerint viszont régiónként, vállalkozási formánként az "összhatás" annyira eltérő, hogy mindez nem tekinthető általános kompenzációnak. - Akkor, amikor például Dél-Magyarország 40-50 százalékát érinti a minimálbér-emelés, nem lehet a változásokat egységesen nézni. Az pedig - állítja Dávid Ferenc - szintén nem hagyható figyelmen kívül, hogy a legkisebb határ emelése automatikusan valamennyi bér szintjét növeli.

Igaz: konkrét adatok nincsenek, az érdekképviseletnek csak becslései vannak. Eszerint ha abból indulnak ki, hogy a nagyobb cégek 33 százalékát, azaz 617 ezer embert érinti a változás, akkor a mintegy egymillió egyéni, illetve kisebb vállalkozó közül 300 ezer munkavállalót. Így összesen 910-950 ezer az érintettek teljes létszáma.

A munkavállalók már teljesen új alapokra helyezik a tárgyalásokat: ugyanis ismét a minimálbér bruttó összegéről beszélnek, így 57 ezer 500 forintot szeretnének elérni. Azt pedig nem támogatják, hogy a Munkaerő-piaci Alapból adják a kiegészítést. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke szerint már csak kompenzációról tárgyalhatnak, miután valamennyi adó-, illetve járulékkedvezmény módosítást kizárt a kormányoldal.

- A "harmadik" oldal csak egy lehetőséget hagyott nyitva, tehát az elkövetkező másfél hétben ismét a magasabb bruttó bér elérésén dolgozunk - nyilatkozta a munkavállalók képviselője. - A kompenzálásban azonban csak az elfogadható, ha a teljes munkavállalói körből tényleg a legrászorultabbak kapják normatív rendszerben a segítséget.

Ezt pedig a minimálbér-emelés járulékaiból, adóiból, a költségvetéshez befolyó többletből tudjuk elképzelni. Wittich Tamás szerint eddig a kormány egyik érve sem volt elfogadható.

Kun J. Viktória

(Népszava)

Korábban:

Továbbra sincs egyezség a minimálbérről
(2001. szeptember 24.)