Tartalékból fizetik a hiteleket

A Magyar Nemzeti Bank jövőre kizárólag a devizatartalékból fizetné a devizahitelek esedékes részleteit. A változtatáson ugyan jövőre ötmilliárd forintot nyer az ország, ugyanakkor az államháztartás megemelkedő belföldi eladósodottsága számos veszélyt rejt magában. A Pénzügyminisztérium illetékese szerint azonban az állami szervek meg tudják előzni az esetleges problémákat.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a közelmúltban azt javasolta a kormánynak, hogy az ország jövőre ne vegyen fel külföldről hitelt, hanem a devizatartalékokból törlessze a hitelek esedékes részleteit. A lépés megtételét a jegybank az általa kezelt devizatartalékok szükségesnél magasabb szintjével, valamint a csökkenő kamatköltséggel indokolta.

Az államháztartás bruttó devizaadóssága és a devizatartalékok állománya egyaránt 13-14 milliárd euró körül van jelenleg. A javaslat értelmében a jövőre lejáró 1,2 milliárd euró hitelt a devizatartalékokból fizetné ki az állam. Így a jövő év során 1,2 milliárd euróval csökkenne a devizatartalék és a bruttó adósság is. A nettó adósság azonban ugyanakkora maradna, és így az ország megítélése sem változna érdemben.

A külföldi hitelek devizatartalékból való törlesztése azonban önmagában nem változtatja meg az államháztartás eladósodottságát. Jelenleg körülbelül 3 ezer milliárd forinttal tartozik a költségvetés azoknak, akik magyar államkötvényeket vásároltak. A kötvények körülbelül egyharmada külföldi, kétharmada belföldi személyek és intézmények kezében van. Ha jövőre Magyarország nem vesz fel külföldi hitelt, akkor az államháztartásnak a jövőre lejáró 1,2 milliárd eurónyi hitelét 300 milliárd forintnyi belföldi kötvénykibocsátással kell kiváltani. Így az eredetileg tervezett 700 milliárd forint helyett 1000 milliárd forint értékű kötvényt kell kibocsátani. Az államháztartás adóssága tehát jövőre 3000 milliárd forintról 4000 milliárd forintra emelkedik.

A tervezettnél másfélszer nagyobb kötvénykibocsátás azonban számos problémát vet fel. A növekvő kötvénykínálat megemelheti a kamatszintet, ezért az államháztartás adósságának finanszírozása többe kerülhet a költségvetésnek. A hozamnövekedés egy bizonyos szint után arra ösztönözheti a befektetőket, hogy eladják kötvényeiket, mert az árfolyamesést jelent nekik. Ez veszélybe sodorhatja a költségvetés finanszírozását. A további költségvetést érő veszteség még, hogy a forintadósság után körülbelül 5 százalék magasabb kamatot kell fizetni, mint a devizaadósság után, ezt a jövőre körülbelül 12 milliárd forint kamattöbbletet ugyan a jegybank kapja és annak nyeresége visszafolyik majd a költségvetésbe, de a jelenlegi törvények szerint csak körülbelül két év múlva.

Az említett problémákat azonban a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium kezelni tudja - tudtuk meg Kovács Álmostól, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkárától. A szakember azt is elárulta a Népszavának, hogy a két intézmény már elvi megállapodást kötött annak érdekében, hogyan kerüljék el az esetleges problémákat. Az elmúlt években ugyanis a Magyar Nemzeti Banknál a csúszó leértékelés egyik következményeként ezermilliárd forint értékű betét halmozódott fel, amelyet a jegybank jövőre leépíthet. Ez az összeg önmagában a jövő évi teljes kötvénykibocsátással azonos értékű és megfelelő ütemű lebontásával biztosítható, hogy ne változzanak meg az állampapírpiacon a kereslet-kínálati arányok. Így a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium elképzelése szerint a kamatszint ugyanakkora lehet, mintha nem történne többlet kötvénykibocsátás. Ha a kamatszint növekedése elkerülhető, akkor nemcsak az államháztartás hiánya finanszírozható biztonságosan, de a költségvetés kamatkiadásai sem növekednek emiatt.

Kovács Álmos elismerte azonban, hogy a devizafinanszírozásról a forintfinanszírozásra való áttérés miatt az Államadósság Kezelő Központnak többletkiadásai keletkeznek, ám azok egy-két év késéssel jegybanki nyereségként befolynak a költségvetésbe, és szerinte az így keletkező kamatveszteségnél jóval nagyobb az a megtakarítás, ami a külföldi hitelállomány csökkenő kamatából adódik. A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a jövő évet követően bizonyára nő az államháztartási hiány forintfinanszírozásának aránya. Mértékét azonban csak közvetlenül az adott év előtt döntik majd el.

Giczi József

(Népszava)

Ajánlat:

MNB

Pénzügyminisztérium