Újra felerősödhet a feketegazdaság

Azzal, hogy jövőre bruttó 50 ezer forintra emelkedik a minimálbér, újból felerősödhet a feketegazdaság, a részmunkaidőben való foglalkoztatás, s nagyobb elbocsátások is várhatók. A kormány által felajánlott kompenzáció ugyanis csak a vállalkozások egy részének jelenthet gyógyírt megnövekedett kiadásaira - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) elnöke. Szűcs György elmondta: a szövetség érdekkörébe tartozó szervezeteknél mintegy 58 milliárd forint többlet bér- és járulékterhet jelent 2002-ben a legalacsonyabb bér mértékének megemelése.

Számos vállalkozás végét jelentheti, hogy jövőre 50 ezer forintra emelkedik a minimálbér - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Szűcs György, a Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség elnöke, amely magába foglalja az ÁFEOSZ-t, a KISOSZ-t, az OKISZ-t, valamint az IPOSZ-t. A KÉSZ közelmúltban készített tanulmánya szerint, a szövetség érdekkörébe tartozó szervezeteknél, a minimálbér 40 ezerről 50 ezerre növelése 58 milliárd forint többlet bér- és járulékterhet jelent 2002-ben. Ezzel szemben közel 100 milliárd forint pluszbevételhez jut a központi költségvetés. Szűcs György szerint a kormány által felajánlott kompenzáció, így például hogy jövőre az idei egymilliárd helyett 15 milliárd forintot különítenek el az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások megsegítésére, kevésnek bizonyul. Ráadásul az, hogy ki milyen alapon mennyit kaphat majd a keretből, még nem dőlt el.

Szűcs György szerint ez a fajta kormányzati gesztus csak a vállalkozók egy részénél jelent gyógyírt növekvő kiadásaik ellentételezésére.

Ennél többre lett volna, illetve lenne szükség - állítja az elnök, aki szerint például az elfogadott kettő helyett legalább 7-8 százalékkal kellett volna csökkenteni a társadalombiztosítási járulék mértékét. Ezen belül is az egészségügyi hozzájárulást a minimálbér esetében 1000 forintban lett volna szükséges meghatározni. De ami talán ennél is fontosabb, személyijövedelemadó-mentessé kellett volna tenni az 50 ezer forintos keresetet.

Az elnök úgy látja, amennyiben jövőre nem emelik a most havi 50 ezer forintot vagy az annak közelében keresők fizetését, akkor jelentős bérfeszültség lép fel, ennek következtében csökkenni fog a vállalkozások termelékenysége, ami elbocsátásokat eredményezhet.

A lap kérdésére, hogy ennek ellenére mégis miért fogadták el a kormány javaslatát, Szűcs György hangsúlyozta: egyrészt azért, mert a minimálbér-emelés miatt 100 milliárd forint többletbevételhez jut 2002-ben a büdzsé, ami az állami kiadások alapját képezi majd; másrészt, amennyiben emelkedik a lakosság jövedelme - a magasabb minimálbér legalább 700 ezer munkavállalót érint -, emelkedhet a fogyasztás, javulhat a belső piac, ami mégis csak pozitív hatással lehet a termelékenységre. A KÉSZ segítséget remél abból is, hogy a beruházások köztehermentességét 10 millióról 30 millió forintra tornázzák fel, és ezzel egy időben a kormány a vállakozások számára adómentes tőketartalék-képzést tesz lehetővé.

A Magyar Hírlap információi szerint az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetsége tagszervezeteinél dolgozók közül 40-45 százalékuk keres jelenleg 40 ezer forint alatt. A tb-járulék 31-ről 29 százalékra csökkentése csak a magasabb keresetű foglalkoztatottak esetében jelent költségmegtakarítást. A Magyar Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége tagvállalkozásai közül különösen nehéz helyzetbe kerülnek a minimálemelés miatt az egyszemélyes vagy családi alapon működő bolti egységek.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Drága, nemzetközi összevetésben pedig alacsony a minimálbér
(2001. október 8.)