Fejlődés előtt a hazai lovasturizmus

2001.11.19. 14:38

Sok a ló, szép a környezet, jó a terep, de nincsenek oktatók, jól kiképzett lovak és hiányzik a megfelelő infrastruktúra is. Röviden így jellemezhető a hazai lovasturizmus helyzete. A Széchenyi-terv által kínált pályázati pénzek azonban sok reménnyel kecsegtetnek, egyre több a jelentkező az ágazat fellendítésére.

Megszületett az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió lovasturizmusának fejlesztését szolgáló tervezet. A feladatok kidolgozását a Magyar Turizmus Rt. megbízásából Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Egyesület elnöke vezette. A Lovas Turisztikai Koncepció célja, hogy egy speciális magyar terméket kifejezetten a régió adottságaira alapozva hozzon létre úgy, hogy az a lovas nemzeti kultúrát, a hagyományokat, eszközöket támogassa és bemutassa, illetve rendszerbe foglalja és piacra vigye.

Mint azt Lóska János elmondta, bár hazánk évtizedekig magas színvonalú lovasturizmussal büszkélkedhetett, a 80-as években az állami gazdaságok privatizációja, a tőke és a támogatások hiánya, valamint a piacok elvesztése miatt szinte megszűnt ez az idegenforgalmi ágazat. A kedvezőtlen külső körülményekkel egyidejűleg azonban a magyar vállalkozók körében egyre nagyobb népszerűségre tett szert a lótartás, a 90-es évek végére csaknem 20 milliárd forint értékben vittek be magántőkét a lótenyésztés és lovasturizmus fellendítésébe.

Ez is hozzájárult ahhoz, hogy míg 10 évvel ezelőtt 80-90 százalékban külföldi látogatók tették ki a vendégkört, mára a lovasturisták 40-50 százaléka magyar állampolgár. A szakember szerint ezt az arányt hosszú távon azonban csak úgy lehet fenntartani, illetve növelni a javunkra, ha iskolai keretek között megkezdődik a gyerekek lovas oktatása, hogy mire felnőnek, fizetőképes vendég válhasson belőlük.

Hazánk elsősorban kiváló terepadottságainak, szabad mozgási lehetőségeinek és nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony árainak köszönhetően jó esélyekkel indul a lovasturizmus fellendítéséért vívott harcba. Mivel azonban egyszerre nem lehet egy idegenforgalmi ágazatot az ország egész területén kellőképpen fejleszteni, így kijelölték az északi régiót, hogy mintegy modellként ott kezdjék el a fejlesztéseket. A hazai lovasturizmus egynegyede e területen zajlik, itt vannak a legismertebb útvonalak, a legrangosabb létesítményi háttér és a leginkább kiemelkedő fejlesztési tervekkel dolgozó szolgáltatók is. Az országban található lovaslétesítmények 60, a minősített létesítmények 30 százaléka itt található. (A régió ezen felül egyéb fejlesztéseket is tervez, a kerékpár-, sport-, gasztronómiai és kastélyturizmus fellendítéséért is.)

Az első és legfontosabb tennivaló a lovasturizmus fogalmának kidolgozása volt, hiszen míg a korábbi fénykorban ezt mindössze a tereplovaglás jelentette, mára mindez kibővült többek között a kezdők lovagoltatásával, a vadászlovaglásokkal is. Fontos tényező, hogy a műfajnak éppannyi nézője, mint gyakorlója van, így sokszorosan több vendéget vonz, mint egyéb aktív pihenési formák. Emellett abból a szempontból is kiemelkedő profitot hoz, hogy olyan területekre kalauzolja el a turistákat, ahová másért nem mennének.

Az ágazat eleddig mindössze magántőkéből táplálkozott. Az EU PHARE-programján belül először 1997-ben jutott pénz a lovasturizmusra, majd 1998-ban elkészült egy tanulmány a területről, mely egyben cselekvési programot is felvázolt. A pályázatok ezután már folyamatosan érkeztek, de a kiegészítő kamattámogatás mint segítségforma nem nyújtott annyi pluszforrást, ami dinamikus fejlődést eredményezhetett volna. Idén első alkalommal a Gazdasági Minisztérium 600 millió forinttal támogatta a lovasturizmust a Széchenyi-terv keretében. A pályázók között második helyen állt az északi régió, ami szintén azt bizonyítja, hogy a térség idegenforgalommal foglalkozó vállalkozói komoly terveket forgatnak a fejükben.

Jelentős eleme a lovasturizmusnak, hogy a benne részt vevőknek a lóhoz és az emberhez egyaránt érteni kell. Az új koncepció fő elemei a lovak szakszerű kiképzése, alkalmassági vizsgáik letétele. Az oktatók kiképzése és felkészítése, a meglévő lovasbázisok fogadóképességének javítása és új bázisok létrehozása. Új termékek (erdei iskola, életmódtáborok, fogattúrák), illetve védjegyrendszer bevezetése. Az informatikai rendszer kiépítése, a szolgáltatások bemutatása hazai és nemzetközi kiállításokon, valamint eljuttatása az utazásszervezőkhöz. Mindez alapul szolgál a működőképes és fenntartható lovas turisztikai hálózat létrehozásához és támpontot ad a kiírandó pályázatokhoz.

(Népszava)

Ajánlat:

Falusi turizmus

Korábban:

Az üzleti turizmus csökkent leginkább
(2001. október 17.)

Turizmus: visszaesés után csak stagnálás
(2001. október 16.)