Nem hivatalos a nyugdíjbiztosító értesítője

Nem minősül közigazgatási határozatnak az a 4 millió értesítő, amit a nyugdíjbiztosító folyamatosan küld ki november közepéig - tudta meg a Magyar Hírlap. Vagyis nem számít bizonyítéknak, ha később kiderül, hogy a benne foglalt adatok valótlanok. Eddig 1300 esetben volt hibás a tavalyi keresetről és szolgálati időről szóló levél. A korrigálást a biztosítottnak kell kezdeményeznie cégénél, s ha ez eredménytelen, a nyugdíjbiztosító folytatja a pontosítást. Ha szándékos csalásra derül fény, akár 100 ezer forintos bírságra is számíthat a foglalkoztató.

A nyugdíjbiztosító október 8-a óta mintegy 750 ezer alkalmazottnak küldött tájékoztatót arról, hogy az elmúlt évben munkájával majdani nyugdíjához mennyi szolgálati időt szerzett, illetve mekkora volt a járulékköteles jövedelme. A kiértesítettek közül csütörtökig 7500 biztosított hívta fel a nyugdíjbiztosító telefonos központját reklamáció okán. Köztük 1300 esetben az adatok nem feleltek meg a valóságnak, így azokat a hivatalnak tovább kell vizsgálnia.

A munkáltatói adatok egyeztetésében a nyugdíjbiztosító csak közvetve tud segíteni a biztosítottaknak, hiszen ezt először mindenkinek a saját foglalkoztatójával kell tisztáznia - mondta érdeklődésünkre Mészáros József, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója. Az ONYF a tájékoztatókat a munkáltatók adatszolgáltatása alapján állította össze. November 15-éig mind a 4 millió biztosított kézhez veheti az elszámolást, az értesítés idén 920 millió forintot emészt fel, ennek zömét a 700 millió forintos postaköltség teszi ki. A fennmaradó részt az idén ősszel indított telefonos ügyfélszolgálati vonal létrehozása és beindítása teszi ki. A Magyar Hírlap által megkérdezett szakértők több ponton aggályosnak tartják az egyenlegek kikézbesítését.

A brosúrában nem szerepelnek a befizetett járulékadatok, így a biztosított nem tudja kiszámolni, mennyivel gyarapította majdani nyugdíjösszegét tavalyi munkájával és járulékfizetésével - érvelnek. A papiros arra sem kötelezi a munkáltatót, hogy korrigálja az adatokat, és arra sem, hogy egyeztessen az alkalmazottal. Mészáros szerint a munkavállalóval ugyan nem köteles egyeztetni a foglalkoztató, ám a nyugdíjbiztosítóval már igen. Az ONYF akár 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja a szándékos tévesztésért a céget. Emellett egy esetleges átfogó adórevízióval is számolnia kell a munkáltatónak, ahol nemcsak ezek a tévedések, de más hiányosságok is kiderülhetnek.

Nem számít hivatalos dokumentumnak a tájékoztató - mutatnak rá a nevük elhallgatását kérő szakértők. Az ONYF ezzel kapcsolatos összefoglalójából is ez derül ki: ennek alapján a megküldött értesítő levél nem közigazgatási határozat, azzal szemben fellebbezésnek és bírósági felülvizsgálatnak helye nincs. Az értesítő levélben szereplő adatok tájékoztató jellegűek, így a nyugellátások megállapításánál nem tekinthetőek bizonyító erejű okiratnak.

Mészáros a Magyar Hírlapnak kifejtette: a tájékoztatót hivatalos úton, tértivevényesen kézbesítik a biztosítotthoz. Az itt szolgáltatott adatokat tanácsos megőrizni, mert a biztosított a majdani nyugdíj-megállapításkor ezt érvként felhasználhatja a nyugdíjbiztosítóval szemben.

A tájékoztató nem ad új információt a biztosítottaknak - vélik a szakértők, hiszen ugyanezeket az adatokat már tavasszal, a személyi jövedelemadó bevalláskor minden munkavállaló megkapta a foglalkoztatójától. Az ONYF főigazgatója szerint ez csak részben igaz, mivel már több esetben tapasztalták, hogy a foglalkoztató félretájékoztatja alkalmazottját. Előfordult, hogy egyazon cég más adatot közölt az APEH-nak, a nyugdíjbiztosítónak, és másról tájékoztatta a biztosítottat is. A tájékoztatók kiküldésével az inkorrekt munkáltatók mihamarabb lelepleződhetnek. Így nem fordulhat elő, hogy a munkavállaló a nyugdíjba vonuláskor szembesül azzal a ténnyel, hogy munkáltatója jóval kevesebb járulékot fizetett utána, mint amennyiről őt tájékoztatta - mutatott rá Mészáros József.

Törvény írja elő a nyugdíjbiztosító számára az évi egyszeri kiértesítést, amelyet tavaly szavazott meg a parlament. Az Állami Számvevőszék már ekkor megfogalmazta kételyeit a zárszámadáshoz készített jelentésében. Vizsgálódni azonban legkorábban csak jövő nyáron tud, az ÁSZ nem tervez külön célvizsgálatot ezzel kapcsolatban.

Szakértők rámutatnak: ezt az évi 700 milliós postaköltséget egy egyszerű jogszabály-módosítással megspórolhatná az államkassza. Ha ugyanis az adótörvényekben a foglalkoztatót arra is köteleznék, hogy az szja-bevalláshoz adott adatokat átvetesse a munkavállalóval, akkor nem lenne szükség külön értesítő kiküldésére. Elemzők arra is emlékeztetnek: tavaly éppen a források szűkösségére hivatkozva szüntette meg a kormány a méltányossági nyugdíjkeretet, amely akkor mintegy évi 850 millió forintos kiadást jelentett.

Molnár Mari

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Hétfőtől postázzák a nyugdíjbiztosítási értesítőket
(2001. október 7.)