A nyugdíjasok a zárszámadás nyertesei

Az idei év november12-én a magyar országgyűlés elfogadta azt a zárszámadási törvényt, melyet mind az ellenzék, mind az Állami Számvevőszék törvénytelennek minősített. A szavazást az utolsó pillanatig nagy figyelem kísérte, hiszen nem volt biztos a zárszámadási törvény elfogadása. A Parlament végül, a független képviselők egy részének és a MIÉP frakciójának támogatásával megszavazta a törvényt. Az Üzleti Negyed írásai a zárszámadással kapcsolatban.

Ajánlott oldalak:

Pénzügyminisztérium

Állami Számvevőszék

Az Üzleti Negyed összegyüjtött írásai, elemzései a 2001. november 12-én, 207/160 arányban megszavazott zárszámadással kapcsolatban:

Elfogadták a zárszámadást
Elfogadták a tavalyi év zárszámadását, amelyet mind az ellenzék, mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvénytelennek minősített. A tavalyi év bevételei ugyanis 290 milliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget, amiből a kormány mintegy 100 milliárd forintot helyezett el letéti számlákon. Már biztos, hogy az idei évben is a tervezettnél 285 milliárddal több bevétele lesz az államháztartásnak. Ezeket az összegeket, melyek az idei költségvetésben szerepelnek, a tavalyi zárszámadásba kívánja beépíteni a kormány. Ez már jó ideje tudott, ezért az ellenzék pótköltségvetés elkészítését igyekeztek tető alá hozni, a kormány mégis inkább az utólagos elszámolást választotta.
(2001. november 12.)

Öt törvényt módosítana a kormány a zárszámadással
Öt törvény, köztük az idei büdzsé módosítását kezdeményezi a 2000. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatban a kormány. Varga Mihály pénzügyminiszter a elmondta: az idei évre vonatkozó előirányzat-módosítások nem érintik az államháztartás egyenlegét.
(2001. szeptember 25.)

Általános vitára alkalmas a bírált zárszámadási törvény
Az ellenzék szerint pótköltségvetésnek kellett volna döntenie a többletbevételek és a többletkiadások sorsáról, míg a kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy a vártnál nagyobb béremelések miatt jutott több pénzhez a költségvetés.
(2001. szeptember 18.)

Az ÁSZ szerint szabálytalan kifizetéseket teljesített az FVM
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a kormány felhatalmazás nélkül helyezett el - a többletbevételekből származó - 75 milliárd forintot letéti számlán, és ennek szabálytalan elszámolása növelte a tavalyi hiányt.
(2001. szeptember 5.)

Meghamisította a tavalyi mérleget a kormány
Megsértette a kormány az államháztartási törvényt azzal, hogy múlt év végén a parlament jóváhagyása nélkül letéti számlára helyezett 94,5 milliárdot - szögezi le az Állami Számvevőszék a 2000. évi zárszámadásról készített jelentésében.
(2001. szeptember 5.)

A zárszámadás teszi lehetővé a kétéves költségvetés benyújtását
Az Országgyűlés kedden megkezdte a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az előterjesztő Varga Mihály pénzügyi államtitkár kiegyensúlyozott tavalyi gazdasági fejlődésről beszélt, míg az ellenzék szerint a zárszámadásban a kormány jelentős módosításokat hajt végre az idei költségvetésben.
(2001. szeptember 26.)

Kettős mérce a zárszámadásban
Kettős mércét alkalmaztak a tavalyi zárszámadásban: hol érvényesítették az úgynevezett pénzforgalmi szemléletet, hol nem. Míg az egészségbiztosítás hiányát az utólagos fizetésre hivatkozva nem rontották le, s nem javították a nyugdíjbiztosítás többletét, addig a jegybanknak februárban visszafizetett, 5,6 milliárdos pénzbevonási nyereséggel növelték a tavalyi büdzsé hiányát.
(2001. szeptember 21.)

Húszmilliárdos könyvelési hiba a zárszámadásban
Csak korlátozó záradékkal auditálta a KPMG Hungária a társadalombiztosítási alapok tavalyi zárszámadásáról készült jelentését egy 20,77 milliárd forintos "könyvelési hiba" miatt. A könyvvizsgáló cég egyébként nem ellenőrizhette a folyószámla nyilvántartások helyességét, mert az APEH ezt adótitokra hivatkozva nem tette lehetővé.
(2001. augusztus 24.)

Százötvenmilliárd a zárszámadásban
Aggályosnak tartják a szakértők, hogy az idei költségvetés "fiktív mutatókra épült", és vélhetően ugyanez lesz a sorsa a 2001. évinek is. Az alulbecsült infláció és növekedés miatt ugyanis a büdzsének százmilliárdos nagyságrendű bevételtöbblete keletkezhet, amelynek sorsáról - törvényi rendelkezés hiányában - a kormány, azaz néhány ember dönt. Ez pedig ellenkezik a parlamenti demokrácia elveivel.
(2001. augusztus 14.)