Nő a jövedéki adó, drágul a cigaretta jövőre

2001.11.19. 18:03

Januártól várhatóan az inflációt meghaladóan drágul a cigaretta. Ennek oka: a kétéves költségvetési törvény emeli a jövedéki adót. Ugyancsak januártól tilos lesz a dohánytermékek közterületi reklámozása - a gazdasági reklámtörvény egy éve elfogadott módosítása alapján az írott sajtó júliustól nem közölhet ilyenfajta hirdetéseket. A rádióban és televízióban már korábban sem volt megengedett a cigaretta népszerűsítése.

A dohánygyártók és -kereskedők a reklámszakma képviselőivel együtt keresik a módját annak, miként népszerűsíthetik a cigarettaféléket a jövő év elejétől. Januártól ugyanis az elárusítóhelyek kivételével lényegében sehol sem lehet a dohánytermékeket reklámozni.

Mint Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára elmondta, állásfoglalást, értelmezést adtak ki arról: hol és miként közölhetők, illetve nem közölhetők dohányreklámok. Az 1997-es gazdasági reklámtörvény most hatályba lépő változása nyomán évi 2-2,5 milliárd forint bevételtől esik el a reklámszakma - tette hozzá a főtitkár.

Vélekedése szerint a teljes 200 milliárdos bevételt figyelembe véve ez nem számottevő ugyan, de nyilván eltérően érinti az egyes ügynökségeket.

A reklámtestület a Gazdasági Minisztériummal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, a dohányipar és a kereskedelem képviselőivel egyetértésben megállapította: tilos lesz reklámokat elhelyezni járművek megállóiban, bevásárlóközpontok szabadtéri részein, a közművek utcai oszlopain. A cigarettát népszeresítő óriásplakát minden változata tiltott. Mód lesz viszont rá, hogy az árusítóhelyeken - a trafikokban, az élelmiszer jellege vegyesboltokban, a kétezer főnél kisebb népessége települések postahivatalaiban és a vendéglátó üzletekben - ismertessék a termékeket.

A nem tiltott területeken januártól várhatóan hoszteszek is kínálják a dohányárut, és katalógusból is választhatnak az érdeklődők. A Forma-1 versenyein a jogszabály módot ad a hirdetésre. Szakmai kiadványokban szintén ismertethetik a gyártók a termékeiket.

Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapot arról tájékoztatta, hogy a gyártók szerint korai volt a reklámozás csaknem teljes betiltása. Ezt eddig az Európai Unió országainak csupán körülbelül a fele valósította meg. Egyik negatív hatása szerintük várhatóan az lesz, hogy a vevők kevéssé tudnak tájékozódni az új, korszerűbb termékekről.

Az ügyvezető szólt arról is, hogy az idehaza előállított dohányáruk után évi 150 milliárd forint az állami költségvetés bevétele. A jövedéki adó az ár 41 százalékát teszi ki. Ez januártól 14 százalékkal nő. A 25 százalékos áfát a jogszabály nem érinti. A januári adónövelés Patai András szerint az infláció mértékét meghaladó dráguláshoz vezethet.

Az 1991-92-ben lezajlott privatizáció óta a négy hazai dohánygyár a korábbi 26-27 milliárddal szemben körülbelül 20 milliárd szál cigarettát állít elő évente. Az alapanyag felét - mintegy 12 ezer tonna dohányt - itthon termesztik, a másik felét importból szerzik be. A gyártmányok 47 százaléka úgynevezett könnye termék, kátránytartalma nem haladja meg a 12 milligrammot.

Mértéket tartani

Túlzott fogyasztásra ösztönöz, ezért tilos az olyan reklám, amely nagy mennyisége áru egyidejű megvásárlásától teszi függővé a nyereményjátékban való részvételt. A gazdasági reklámról szóló 1997. évi törvényt értelmezve ezzel az indoklással hagyta jóvá a Legfelsőbb Bíróság a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség döntését, mely pénzbüntetést szabott ki az egyik ügynökségre. A társaság óriásplakátokon cigarettás dobozok beküldésére szólította fel a vásárlókat.

Kulcsár Anna

(Magyar Hírlap)