Alacsony olajárak - újabb orosz válság?

Vágólapra másolva!
Az 1998-as pénzügyi válság megismétlődésétől tart az alacsony kőolajárak miatt a Kommerszant Daily című tekintélyes orosz napilap egyik szakértője. Vlagyimir Putyin elnök gazdasági tanácsadója vitatja, hogy a korábban Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök által is hangoztatott probléma valós volna. Meglátása szerint az alacsony olajárak kimondottan kedvezően hatnak az orosz gazdaságra.
Vágólapra másolva!

Nyikolaj Vardul, az újság gazdasági rovatának vezetője a Kommerszant-csoporthoz tartozó, Vlaszty című hetilap csütörtöki számában fejtette ki aggodalmait. Álláspontja szerint a jövő évi, 23 dolláros hordónkénti kőolajárral tervezett költségvetést még kisebb-nagyobb módosításokkal végre lehet hajtani, 2003-ban viszont akár az 1998-as összeomlás is megismétlődhet, abban az évben ugyanis 19 milliárd dollárnyi küladósságszolgálati kötelezettsége lesz Oroszországnak.

A szerző szerint ezzel együtt a kőolaj tartósan alacsony világpiaci árára kell felkészülnie az orosz gazdaságnak: ezt bizonyítja, hogy az árakat George W. Bush amerikai elnök azon bejelentése sem lódította meg, amely szerint az Egyesült Államok feltölti stratégiai tartalékait. A gazdasági elemző ugyanakkor nem költségvetési megszorításokat, hanem adósság-átütemezést javasol Oroszország számára. Érvelése szerint Moszkvának erre kellene felhasználnia azt a politikai tőkét, amelyet a Nyugat előtt szerzett a szeptember 11-i terrortámadások óta.

A cikkíró az alacsony olajárak miatt aggódó Mihail Kaszjanov miniszterelnök mellé áll a közte, és Andrej Illarionov, Vlagyimir Putyin elnök gazdasági tanácsadója közötti gazdaságpolitikai vitában. Illarionov szerint ugyanis aggodalomra semmi ok, sőt az alacsony olajárak kifejezetten kedvezőek az orosz gazdaság számára. Úgy látja ugyanis, hogy az orosz gazdaság legnagyobb problémája a túl nagy dollármennyiség a belső piacon, ami magas rubel-árfolyamot eredményez. A Kreml-tisztségviselő értékelése szerint az alacsony olajár kevesebb dollárt, a kevesebb dollár reálisabb árfolyamat jelent, ez pedig az import csökkenését, az export emelkedését, tehát végső soron gazdasági növekedést eredményez. A szerző szerint azonban Illarionov koncepciója két ponton is sántít: egyrészt a hitelezők nem fogadnak el rubelt dollár helyett, másfelől kíváncsi lenne, a tanácsadó mivel magyarázza, hogy az orosz gazdaság éppen az elmúlt időszakban mutatta fel a legmagasabb - évi 7-8 százalékos - növekedést, amikor a kőolajárak még az egekig szöktek.

(MTI)

Korábban: