Kenyérharc dúl a fuvarozók között

Vágólapra másolva!
Tapintani lehet a feszültséget a hazai fuvarozók között. Kevés a munka, s ebből a kevésből is sokat elvesznek tőlük az ukrán, a szlovák és a román "riválisok". A szomszédos országokból érkező vállalkozók azon túl, hogy sok esetben engedély nélkül dolgoznak, rendszeresen alámennek a piaci áraknak. Tovább nehezíti az itthoniak helyzetét, hogy EU-csatlakozásunk jegyében a jövőben több millió forintos pénzügyi biztosítékot kell igazolniuk a fuvarozóknak az általuk üzemeltetett járműveik után. Ez erőteljesen megrostálhatja a piaci szereplőket: a jelenlegi 30 ezer működő fuvarvállalkozás a felére apadhat.
Vágólapra másolva!

Vihar előtti csend jellemzi most a fuvarozószakmát. A Magyar Hírlap információi szerint egyre jobban nő ugyanis a békétlenség a vállalkozók között, mert mind több ukrán, szlovák, illetve román "rivális" lepi el zömében környezetszennyező járművével az országot, és veszi el tőlük a megélhetés lehetőségét. A szomszédos országokból érkező fuvarozók ugyanis rendszerint a piaci ár alatt dolgoznak, így a megbízók értelemszerűen nekik adnak munkát. Jelenleg a hazai fuvarok 60 százalékát külföldiek szállítják. A magyar hatóságok - állítják a hazai szállítók - pedig szemet hunynak a turpisságok felett. A keleti határhoz közeli országutak parkolójában a közelmúltban már több pofon is elcsattant a kamionsofőrök között.

Hörcsöki Sándor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) árufuvarozói tagozatának titkára szerint egy kicsit túl van dimenzionálva ez a probléma, ám tény, hogy az utóbbi időben valóban egyre több a közeli országokból érkező fuvaros Magyarországon, akik a piaci ár 80-90 százalékáért is elviszik az árut. A szállítmányozók érthető módon nem kapkodnak a hazai vállalkozók után. Az MKFE már többször is próbálkozott, hogy elejét vegye az itthoniak mellőzésének, de sok eredményt nem ért el. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis az uniókomfort versenytörvényünkre hivatkozva nem engedi a magyarok előnyben részesítését. Hörcsöki szerint ez rendben van, de akkor az európai uniós tag Olaszországban vagy a tagjelölt Lengyelországban miért van ez másképp.

A külföldi vállalkozók ugyanakkor sok esetben szabálytalanul is dolgoznak, hiszen útvonalengedélyük csak a határtól számított 50-60 kilométerre szól, ennek ellenére gyakran találkozni ukrán teherautó szállította rakománynyal Zalaegerszegen, vagy szlovák fuvarozóval Szegeden. Északi szomszédunknál állítólag 7800 tevékenységi engedéllyel rendelkező fuvarozót tartanak nyilván, s többségük Magyarországon ár alatt - vélhetően feketén is - keres munkát. Az illegális fuvar után természetesen sem itthon, sem hazájukban nem fizetnek adót, költségük alig van, gépkocsijuk elavult, korántsem környezetbarát. Ugyanakkor a magyar fuvarozók csak a legszigorúbb európai uniós szabványoknak megfelelő úgynevezett Euro 2-es, sőt Euro 3-as tehergépjárművekkel dolgozhatnak.

A magyar hatóságok alig vagy egyáltalán nem ellenőrzik az ukránok, a szlovákok, a románok útvonalengedélyét. Ennek egyik oka Hörcsöki Sándor szerint, hogy a szabálytalanságot nehéz bizonyítani, hiszen például egy Sopronba tartó ukrán kamionos nyugodtan állíthatja Budapesten a rendőri igazoltatás során, hogy áruért megy, s a helyszínen kapja meg majd a szükséges engedélyeket. Állítását senki sem ellenőrzi. Ugyanakkor nincs semmilyen szankció sem, így nem is büntetik az esetleg "megcsípett", minden kötelező okmány nélkül közlekedő külföldit. Az Európai Unió területén ugyanakkor egyetlen hibásan kitöltött dokumentumért is több százezer forintos bírság jár, s ha nincs pénz a kamionosnál, azonnal lefoglalják járművét.

Hörcsöki Sándor szerint itthon jelenleg mintegy 30 ezer vállalkozó próbál megélni fuvarozásból. Közülük körülbelül 2000 az, aki - összesen 5600 nagy teherbírású teherjárművel - külföldön is fuvarozhat. A csak belföldi árufuvarozói tevékenységi engedéllyel rendelkezők számára kicsi a magyar piac. Ugyanakkor hiába tennének eleget az uniós fuvarozási előírásoknak, túl sokat nem érnének el, hiszen ha be is lépünk az EU-ba, akkor is a csatlakozást követő 5 évig korlátozni fogják a magyarok munkavállalási lehetőségét. A titkár szerint ugyanakkor éppen EU-csatlakozásunk miatt akár több mint a felére is csökkenhet a hazai fuvarozói szám. Hazánk 2002 végéig ugyanis átveszi a szakmára vonatkozó uniós jogszabályokat. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy 2003-tól minden jármű után pénzügyi biztosítékot kell igazolniuk a vállalkozóknak, amelynek összege elérheti a több millió forintot is. Az előírások szigorodása miatt a jelenlegi 30 ezres fuvarozói szám akár tizenötezerre is apadhat. Ez persze Hörcsöki Sándor szerint nem jelentheti azt, hogy ne találjanak az illetékesek és az érdekképviseletek mielőbb megoldást a hazai fuvarozók védelmére. Jelenleg a magyar export 39 százalékát szállítják hazai és 41 százalékát külföldi vállalkozók. Az importban pedig 52 százalék erejéig vesznek részt magyar fuvarozók. Ezt az arányt úgynevezett piacvédő intézkedésekkel javítani lehetne.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat: