Egyelőre nem lesz családi csődtörvény

Az egyéni vállalkozókra is kiterjesztenék a csődjogot, a háztartásoknál azonban egyelőre nem vezetik be ezt a kategóriát - mondta Török Gábor egyetemi tanár, a törvényjavaslat egyik előkészítője, az új fizetésképtelenségről szóló törvénycsomag koncepcióját ismertetve. A tervezet szerint nem a felszámolónak kellene fizetni a kényszerből megtartott munkások bérét, hanem a bérgarancia alapon belül elkülönített összegből történne a kifizetés.

A Felszámolók Országos Egyesületének konferenciáján elhangzott felszólalásában Török Gábor elmondta: erősödő igény van arra, hogy a magánszemélyekre is kiterjesszék a csődjogot, azonban egyelőre ez meglátása szerint nem időszerű. Nyugat-európai országokban, így például Ausztriában már gyakorlat, hogy a háztartások is jelenthetnek csődöt. Ekkor 5-7 évre egy csődbiztost rendelnek a háztartásokhoz, aki figyeli a bevételek elköltését. Amennyiben a háztartás aláveti magát ennek az eljárásnak, 5-7 év elteltével fennmaradó adósságát elengedik.

Török Gábor elmondta, hogy az új törvénnyel szeretnék elérni a felszámoló anyagi érdekének növelését, és mindenhol, ahol lehetséges a reorganizáció lebonyolítását.

A tervezet szerint a felszámolót megszabadítanák a munkabérek kifizetésének kötelezettsége alól. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkáltatónak a bérgarancia alapon belül el kellene különíteni egy összeget a járandóságok kifizetésére. Ezzel a felszámoló tevékenységét akarják megkönnyíteni, hogy ne kelljen kényszerből megtartani azokat a munkavállalókat, akiknek nem tudja kifizetni járandóságát.

A jogi személyiségű társaságoknál visszahoznák a kötelező öncsődöt. Ezt akkor kellene bejelenteni, ha a törzstőke, illetve alaptőke összege sem vagyon, sem pénz formájában nem áll rendelkezésre, vagy a tartozások mértéke eléri a törzstőke, alaptőke összegét. A javaslat szerint az óvadék és a jelzálog nem lesz része a csődtömegnek.

(MTI)