Két év múlva könnyedén kitehetik a boltbérlőket

Felmondhatnak azoknak a kereskedőknek, akik 1993 előtt vették bérbe üzlethelyiségeiket az önkormányzattól. Az erről rendelkező jogszabály tíz évig nyújtott védelmet. A 2004. január 1-jén megszűnő kötelezettség a kereskedők érdekképviseleteit jogszabály-módosítás elérésére sarkallja. Szerintük a kereskedőkön és a vevőkön kívül a helyhatóságok is jól járnának.

A naptárban messze van még, a kereskedők fokozódó idegessége szerint azonban karnyújtásnyira sincs már annak a napja, hogy egy nyolc éve elfogadott törvény ellehetetleníti őket. Az 1993. évi LXXVIII. törvény 77. paragrafusa úgy rendelkezik, hogy "a helyiségre fennálló szerződés cserehelyiség biztosítása nélkül tíz évig nem mondható fel". Ebben azonban implicite benne van, hogy azután viszont igen. Tehát két év múlva, 2004. január 1-jén elvileg és gyakorlatilag is kitehetik a kereskedőket a boltokból anélkül, hogy más lehetőséget kínálnának fel nekik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) - a rokon szervezetek közös érdekérvényesítő szervezetével, a Magyar Kereskedelmi Testülettel - már több mint egy esztendeje dolgozik azon, hogy egyebek között korlátozzák a felmondást az 1993 előtt bérlővé vált kereskedők esetében. Ez azt takarja - tudtuk meg Hidasi Gábortól, a Helyiségbérlők Egyesülete elnökétől -, hogy ha az önkormányzat az ominózus időpont után azért tessékeli ki a kereskedőt a bérleményből, mert azt ismét ki akarja adni, akkor előjogai lehessenek a benne lévőnek. Az OKSZ elnöke, Házi Zoltán szerint azért igyekeznek mind a szakmai partnernél, a Gazdasági Minisztériumnál, mind az önkormányzatok esetében illetékes belügyi tárcánál törvénymódosítást kezdeményezni, mert az üzleti szférának kiszámíthatóságra, biztonságra van szüksége. A szövetség ezzel semmilyen módon nem akarja korlátozni a helyhatóságok jogát tulajdonukhoz - hangsúlyozzák a kereskedők képviselői.

Az önkormányzatok viszont pont ellenkezően látják, ők azt mondják, hogy éppen az alkotmányos joguk sérülne. Hidasi Gábor szerint a magántulajdon bérlése, illetve a helyiségbérlés közé nem lehet minden tekintetben egyenlőségjelet tenni. Az állam annak idején ingyen adott vagyont az önkormányzatoknak, amit azok gyakorta tekintenek úgy, mint magántulajdont.

A minap készült el az a tanulmány az Országos Kereskedelmi Szövetség, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) gondozásában, amellyel az eredeti jogszabály korrigálását kívánják megalapozni. Egyebek mellett megállapítják, hogy a helyiségek önkormányzati tulajdonba adása a nagyobb városok meghatározott területein a helyhatóságoknak monopolhelyzetet teremtett a helyiségek piacán.

A csak 2004 januárjától érvényes új szabály már napjainkban is "hat". Az egyesület tud önkormányzatról, amely csak olyan szerződést hajlandó megkötni, amilyennel visszamenőleg fizettetnek meg a kereskedőkkel magasabb bérleti díjakat. Az egyik fővárosi kerület az idegenforgalmi szezonban forgalmas, különben pangó városrészében feleannyi bérleti díjat kér, mint például a bevásárlóközpontok többsége. Csakhogy feleannyi ideig - 5-6 hónapig - van forgalmuk a környék boltjainak, a díjat viszont az egész évben fizetniük kell.

Az OKSZ elnöke, Házi Zoltán szerint a kiszámítható bérlési viszonyok kialakításával az önkormányzatok is jól járnának. A bérlemények ugyanis így őrzik meg piaci értéküket, s bármilyen furcsa, a jó kiadhatóságukat.

Gergely László

(Magyar Hírlap)