Borúlátó nagyvállalatok

Az előző havi 53 százalékosról decemberben 47 százalékosra csökkent az Ecostat TOP-100, a legnagyobb magyarországi vállalkozások féléves gazdasági várakozásait összegző mutató - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az index értéke több mint két éve első alkalommal csökkent 50 százalék alá, ami azt jelzi, hogy a cégvezetők többsége pesszimistán ítélte meg mind az ország, mind saját vállalata féléves gazdasági kilátásait.

A magyar gazdaság meghatározó súlyú vállalkozásainak visszajelzéseiből több hónapja érzékelhető, hogy a világgazdaságot érintő dekonjunktúra mélyebb és tartósabb a korábban feltételezettnél. A TOP-100 vállalati kör - s egyben az ország - fejlődését meghatározó exportlehetőségek köre jelentős mértékben szűkült. Az Ecostat szerint nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy az ipari termelés több mint egy éve stagnál, dinamikája a tavalyinak egynegyede lesz 2001-ben.

A felmérés tanúsága szerint 2002 első félévében a legnagyobb magyarországi vállalatok többsége nem számít javuló világgazdasági feltételekre, és az ország gazdasági helyzetében sem várnak érdemi javulást. A feltételek romlását a cégek 46 százaléka vélelmezi, ami 14 százalékponttal magasabb a novemberi értéknél. Stagnálást 32 százalékuk vár, javulást pedig 22 százalékuk, a novemberi 34 százalékkal szemben.

Saját vállalatuk rövid távú kilátásait ennél kissé optimistábban ítélik meg a vezetők: 35 százalékuk javulást, 43 százalékuk stagnálást vár, rosszabbodásra 22 százalék számít. Utóbbiak aránya az előző hónapban 13 százalék, tavaly decemberben 12 százalék volt. Nem változott jelentősen a termelése bővítésének lehetőségét elutasító vállalatok aránya. Novemberben a vállalatvezetők 56 százaléka, decemberben 57 százaléka vélte úgy, hogy cégének nincs módja tevékenysége bővítésére. A növekedést feltételező vállalkozások közel háromnegyede 0-5 százalék közötti fejlődést jelzett fél éven belül.

Az Ecostat havonta végzett nagyvállalati felmérései az elmúlt két évben azt jelzik, hogy a várható gazdasági konjunktúra megítélésében a döntően külföldi, illetve a hazai tulajdonú nagyvállalkozások véleménye nem különbözik lényegesen - áll az összesítésben. Az időszak egészére vonatkozó sajátosság, hogy a külföldi tulajdonú cégek vezetői nagyobb arányban optimisták, a körükben számított konjunktúra-indexek értékei 5-6 százalékponttal rendre magasabbak a hazai vállalatokénál. A konjunktúra-változás irányának megítélésében a két tulajdonosi kör között lényegében nincs eltérés, a havi értékeket jellemző görbék párhuzamosan haladnak.

A decemberi felmérés szerint a belföldi kereslet növekedésével a külföldi tulajdonú vállalkozások 30 százaléka számol, míg a hazai tulajdonú cégeknek mindössze 12 százaléka. A külföldi kereslet növekedését a nemzetközi multinacionális vállalkozóknak mindössze egyötöde vélelmezi, ami azonban még mindig kedvezőbb arány, mint amit a hazai vállalkozóknál mért az Ecostat. A 100 legnagyobb vállalat 14 százaléka jelezte, hogy a külföldi kereslet élénkülésére számít, csökkenést 43 százalékuk vár.

A beruházási hajlandóság mindkét tulajdonosi csoportnál alacsony, a külföldi tulajdonú cégeknél 50 százalék, a belföldieknél 40 százalék. Az új technológiák átvételi igénye is csekély, 30-16 százalék körüli.

A pénzügyi helyzetükről nyilatkozó nagyvállalatoknál közel azonos arányban nőtt a gondjai halmozódását, illetve helyzete stabilizálódását megjelölők köre. Javulást feltételez e szerint a cégek 32 százaléka, rosszabbodást 35 százaléka.

A decemberi felmérés szerint csökkentek a cégek inflációs várakozásai: 94 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az infláció mértéke idén 10 százalék alatt marad. Jelentős hányaduk 9-10 százalék közötti pénzromlást feltételez, ami közel áll a reálisan prognosztizálható áremelkedéshez - áll az Ecostat összesítésében.

(MTI)

Ajánlat:

Ecostat

Makro
(az Üzleti Negyed rovata)