Új tőkepiaci szabályozás

2002.06.14. 17:06

A 2002. január elsejétől hatályos egységes tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. tv.) az értékpapírtörvényt, az árutőzsdetörvényt és a befektetési alapokról szóló törvényt váltja fel.

Magába foglalja az értékpapírok forgalomba hozatalának, a befektetési szolgáltatások és befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók, a befektetés-kezelési tevékenységet végzők, a befektetési alapok, a tőzsde, valamint az elszámoló-ház működésének és felügyeletének szabályozását. Az új törvény elfogadását egyebek mellett az a körülmény indokolta, hogy a tőkepiacot szabályozó törvények különböző időpontokban születtek, így közöttük elkerülhetetlen ellentmondások alakultak ki.

A pénzügyminisztérium indokolása szerint azáltal, hogy egy törvénybe kerültek  a tőkepiac valamennyi szegmensét érintő rendelkezések, megteremthető és folyamatosan fenntartható a szabályozás kiegyensúlyozottsága, összhangja. A gyorsan változó feltételekhez való rugalmas piaci igazodás, a piaci lehetőségek kihasználásának lehetővé tétele megköveteli egy olyan keretszabályozás kialakítását, amely elősegíti a piaci fejlődést. Jelentős változást eredményezett a devizaliberalizáció is, melynek következtében biztosítani kell a hazai befektetők és a hazai piac egységének, biztonságos működésének védelmét. Az előtérbe kerülő fedezeti ügyletek elterjedésének feltétele a likvid piac kialakulása. Ehhez szükség volt az egyes ügyletfajtáknál (értékpapír-kölcsönzés, repo, short selling) fennálló jogi bizonytalanságokat megszüntető, megfelelő szabályozásra, valamint a pozíció-lezáró nettósítás intézményének megteremtésére.

A törvény egyebek között lehetővé teszi a Budapesti Értéktőzsde zártkörű részvénytársasággá alakulását, úgy, hogy egy részvényes tulajdonosi hányada vagy szavazati joga sem haladhatja meg a 10 százalékot. A korlátozások azért kerültek bele a törvény szövegébe, hogy a tőzsde ne válhasson felvásárlási célponttá.

Lehetővé vált az elektronikus értékpapír forgalomba hozatala, ami egyben a pénzmosás elleni harc eredményes eszköze is lehet. Az elektronikus értékpapír-kereskedelem elterjesztése érdekében az új kibocsátású értékpapírokat - az állampapírokat kivéve - csak dematerializált formában lehet majd megjelentetni.

Egyszerűsödtek a nyilvános részvénykibocsátás szabályai, mivel eltörlik a kibocsátás előtti kétéves tényleges működési követelményt.

A befektetők védelme érdekében szigorodtak a befektetési szolgáltatókkal szemben támasztott követelmények, ám jóval több befektetési lehetőség is megjelenhet a piacon a törvény értelmében.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) eszköztára számos esetben kibővült, például a befektetési vállalkozások felszámolásának kezdeményezése kapcsán. Korábban akkor lehetett kezdeményezni a befektetési vállalkozások, vagyis a brókercégek felszámolását, ha azok fizetésképtelenné váltak, jelenleg akkor  is élhet a PSZÁF ezzel az eszközzel, ha működésképtelenné válik egy adott brókercég, vagyis ha esetleg nem tudja kezelni nyilvántartásában a megbízásokat, vagy nem kellően különíti el saját nyilvántartásaiban a befektetők, illetve a saját maga vagyonát, befektetési összegeit.További változás, hogy a törvény elkülöníti a bróker és ügyfele vagyonát, ami biztosítékot jelent egy brókercsőd esetén.