Üresen áll a fővárosi irodák huszonkét százaléka

A fejlesztők többsége egyelőre meghátrált az új beruházásoktól, hiszen minden eddiginél nagyobb túlkínálat jellemzi az irodapiacot. Az irodák 22 százaléka üres, így aztán a bérleti díjak is lassan csökkennek. Új jelenség, hogy az állami szervezetek és a közintézmények is érdeklődnek az új építésű, modern bérlemények iránt.

Elérte tetőpontját az irodapiacot két éve jellemző erőteljes kínálatnövekedés. Az év végére a modern fővárosi irodák összterülete ugyanis meghaladhatja a 1,15 millió négyzetmétert. Ez a varsói (1,5 millió) alatt marad, de némileg túlnő a prágai (1 millió) értéken.

Jövőre az ideinél valamelyest több, mintegy 194 ezer új irodaterületet adnak át, ám 2003-ra jelentősen csökkenhet az új fejlesztések száma - prognosztizálják a DTZ Hungary Kft. elemzői. A jelenlegi 22 százalékos kihasználatlansági arány - ez 244,5 ezer négyzetméternyi üres irodát jelent -, visszatántorította az ingatlanfejlesztőket: elhalasztották a 2002-2003-ra tervezett beruházások egy részét. A szakértők szerint azonban még így is tovább fog emelkedni a kihasználatlan irodák száma.

A gyorsan növekvő kínálat következtében drasztikusan csökkentek az irodabérleti díjak s rövid távon sem várható azok emelkedése. Pillanatnyilag havonta négyzetméterenként 33-36 német márkát kérnek a korszerű, új irodákért. (A tranzakciók zömében 30 márka körüli összegben egyeztek meg az ügyfelek.) Külvárosi részeken azonban kevesebb, havi 23-28 márka, a másodosztályú épületekben pedig 20-25 márka körül mozognak az árak. Az elemzők 2003-ig nem is számítanak növekedésre.

Bérleti díjak változatlanul a belváros jobb minőségű épületeiben a legmagasabbak. Az úgynevezett központi üzleti negyedben elsősorban a pénzügyi és gazdasági szolgáltató cégek telepednek le. A legtöbben azonban a jó közlekedési és parkolási lehetőséget kínáló, viszonylag olcsó, városközponton kívüli területek felé kacsintgatnak. Főként a Váci úton, Dél-Budán és Budaörsön kelendőek az irodák.

Idén kevesebb informatikai és telekommunikációs cég érdeklődött az irodák iránt, emelkedett viszont az ipari és a kiskereskedelmi szektor igénye. A DTZ Hungary tapasztalatai szerint az állami szervezetek és közintézmények is egyre gyakrabban választanak modern helyiségeket. A fővárosban gyakorta előfordul, hogy az építmények tulajdonosai saját használatukra tartják fenn az épületet vagy a leendő bérlők igényeinek megfelelően húzzák fel az irodaházat.

Az Egyesült Államokat ért terrortámadások is érezhetően rányomták bélyegüket a piacra: több cég elhalasztotta a bérleti szerződés aláírását. A bérlők többsége egyébként 3-5 évre akarja elkötelezni magát, de kedvező díjak mellett mind többen kötnek 7-10 évre szóló szerződéseket. A bérbevett területek nagysága pedig átlagosan 950 négyzetméter: 200 négyzetméterrel több, mint tavaly.

(Népszava)