Olcsó hal: karácsonyi csali vásárlóknak

2001.12.22. 16:14

Négy éve alig változik a hal ára a karácsonyi szezonban, ugyanakkor ez évben a haltermelők nem elégedetlenkednek, ugyanis tőlük a tavalyinál jobb áron veszik meg a kereskedők a nagyobb tételeket. A halászat keresi kitörési pontjait, s nem lehetetlen, hogy néhány éven belül az egész család számára szórakozást nyújtó horgászturizmus bázisaivá válhatnak a halastavak.

Az utóbbi években karácsony közeledtével csalivá váltak a halak. A nagyobb kiskereskedelmi egységek ugyanis a halértékesítési - döntően ponty- - akciókkal szeretnék magukhoz csábítani a vásárlókat. Így fordulhatott elő tavaly, hogy kilónként 359 forintos árat alkalmazott néhány üzletlánc, de volt, ahol 250 forintért is pontyhoz lehetett jutni. Az idén konszolidálódott a helyzet, pontosabban 110-130 forinttal drágábban mérik még az akciós halat is, mert 480-500 forintot kérnek egy kiló pontyért. A termelők azonban nem hangoskodnak: tavalyhoz képest elfogadható árat fizetnek számukra a felvásárlók, nem úgy, mint tavaly vagy éppen 1999-ben. Ugyanakkor a halpiac nagyobb szeletét kitevő más kereskedelmi egységek - hentesek, piacok, áruházak - a tavalyi áraknál alig magasabb, 600-700 forintot kérnek egy kiló pontyért. Az élelmesebb vevők a tópartokon ennél alacsonyabb áron szerezhetik be a karácsonykor szinte kötelezően az asztalra kerülő halat.

A nagy láncok egyébként egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az év végi árusításból: tavaly még 10, az idén már 15-20 százalékát értékesítették a tradicionális karácsonyi étkek alapjául szolgáló pontynak. A magyar fogyasztók egyébként alig esznek halat. Évente átlagosan 3 kilogramm számolható fejenként - ebből 1,8 kiló az élő hal, a többi fagyasztott és konzervhal -, s ennek is egyharmada az év végi szezonban kerül a tányérokra - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetségének (Haltermosz) igazgatója.

A halászok ebben az évben is 24 ezer hektárnyi tófelületen és 131 ezer hektárnyi természetes vízen - folyók, nagy tavak - folytatták ősi mesterségüket. Ennek eredményeként 26-27 ezer tonna hal termelése várható, melyből mindössze 2-3 ezer tonna kerül az országhatáron túlra. Az export Orosz szerint inkább pufferszerepet tölt be, s mivel az idén nem volt különösebb belpiaci válság - tavaly a ciánfertőzés visszavetette a fogyasztási kedvet -, a belpiacon talál gazdára a hal. Az exportban egyébként egyre nagyobb teret tölt be a nem étkezési célra, hanem horgászhalként szállított hal mennyisége.

Az árak az utóbbi négy évben egyébként nem változtak, sőt 1997-ben 400 forint volt a kilónkénti termelői ár, míg tavaly csak 322 forintos átlagár alakult ki. Vagyis három év alatt nominális értékben is közel 25 százalékkal estek az árak.

Magyar-EU-megállapodás

Létrejött a hal- és haltermék kereskedelmi megállapodás Magyarország és az Európai Unió között - tájékoztatott a Külügyminisztérium szóvivői irodája. A megállapodás az európai megállapodást kiegészítő jegyzőkönyv formájában jött létre. A vámokat kölcsönösen három lépésben csökkentik a felek. Így a megállapodás hatálybalépésekor, 2002. január 1-jén 50 százalékkal, egy évvel később 25 százalékkal, 2004-ben pedig újabb 25 százalékkal mérséklődnek a vámok. A közlemény szerint a jegyzőkönyv lehetőséget nyújt a vámlebontás további felgyorsítására. Magyarország a teljes liberalizáció napjáig fenntartja a halakra vonatkozó úgynevezett fogyasztási globálkvótarendszert, és ezen belül 44 millió dollár nagyságú alkvótát nyit az unióból származó, e rendszer hatálya alá tartozó termékekre. A magyar fél emellett a megállapodás hatálybalépésétől felszámolja a fogyasztási cikk globálkvóta alá nem tartozó haltermékekre vonatkozó importengedélyezési eljárást. A közlemény szerint a hal- és haltermék exportja mindkét oldalon mintegy 5-5,3 millió euró volt.

O. Horváth György

(Magyar Hírlap)