Egyre több csoki fogy

2002.11.20. 11:07

Az év utolsó harmadában emelkedik legerőteljesebben a kereslet az édesipari termékek iránt. A Mikulást és a karácsonyt megelőző hónapokban egyre többen vásárolnak csokoládét, szaloncukrot. Bár az adatok azt bizonyítják, az európai uniós (EU) átlagnak még mindig csak egyharmadát fogyasztják a magyarok. A legnépszerűbb változatlanul az úgynevezett szeletes áru, amely a viszonylag gyenge magyarországi vásárlóerőt is jelzi.

Magyarországon tíz évvel ezelőtt drasztikusan visszaesett az édességfogyasztás. Pillanatnyilag az EU-tagállamok fogyasztói évente 24 kiló édességet esznek meg, míg a magyarok csupán 8 kilót. A szakemberek erre az évre szerény, kettő-négy százalékos növekedést várnak a hazai édesipar forgalmában. Pedig csupán szaloncukorból hatezer tonnát vesznek általában a honi fogyasztók.

A magyarországi édesipar döntő hányada - becslések szerint mintegy 80 százaléka - a '90-es évek eleje óta nemzetközi nagyvállalatok kezében van, úgy mint a Stollwerkében vagy a Nestléében. A Stollwerk egyébként éppen mostanában olvad be egy másik óriásba, a frigyre azonban még a Gazdasági Versenyhivatalnak is áldását kell adnia. A magyar tulajdonú édesipari cégek gerincét ugyanakkor néhány közepes méretű vállalkozás adja. Közülük a Fundy ma már olasz kézben van, de például a Detki Kekszgyár, a Sweet Point vagy a Szamos Marcipán teljesen hazai tulajdonban maradtak. Alig két-három éve még 280 kisvállalkozót is nyilvántartottak az az édesipari termékek piacán, ám ezek közül csak kevesen tudtak megkapaszkodni az egyre igényesebb versenyben.

Halbritter Mátyás, aki egy személyben elnöke a Magyar Édességgyártók Szövetségének és a Győri Kekszgyárnak, tapasztalatai alapján úgy látja, a különféle termékcsoportok iránt általában eltérő a kereslet. Cukorkából idén is megközelítőleg annyi fogyott, mint tavaly. Míg csokoládéból valamelyest többet értékesítenek 2001-ben az előző évihez képest. Érzékelhetően nagyobb mennyiséget adnak el viszont az úgynevezett lisztes áruból - kekszből, ostyából - mint 2000-ben. Halbritter kiemelte ugyanakkor, hogy a magyarországi vevők különösen a szeletes árukat keresik. A szakember ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy még mindig viszonylag szerény a vásárlóerő. Édességet a legtöbben nem "előre megfontoltan", hanem ötletszerűen vásárolnak, bóklászva az üzletekben. Továbbá, a szeletes áruk jelentős része még mindig nem drágább 100 forintnál.

Az Agrár Marketing Centrum felmérése szerint a hazai édesipari forgalom 20-21 százaléka kapcsolódik az importforgalomhoz és 19-20 százaléka megy exportra. Míg az európai uniós minőségi követelményeknek csak a legnagyobb hazai üzemek és néhány közepes méretű termelő egység képes megfelelni. A szövetség elnöke elmondta: ma egy korszerű gépsor ára elérheti a kétmilliárd forintot is, és egy ilyen méretű beruházás a legtöbb magyar vállalat erejét meghaladja. Mindezek mellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az EU-s országokban jelenleg 51 százalékos vám sújtja a magyar édesipari termékeket. A CEFTA-országok között viszont gyakorlatilag nem terhelik vámok ezt az árucsoportot. Így nem csoda, hogy a kivitel elsősorban ezekbe az országokba irányul, és az import meghatározó része is a CEFTA-tagállamokból érkezik Magyarországra.

Pászti Balázs, a Szamos Marcipán marketingigazgatója megjegyezte, az utóbbi időben már érezhető a drágább, egyedi, minőségi termékek iránti kereslet is. A cég 130 árucikket állít elő és hét európai országba exportál. Itthon a leginkább a praliné vagy bonbon fogy, leginkább különféle díszcsomagolásokban. A legnépszerűbbek mégis az egyesével megvásárolható desszertkockák. A marketingigazgató szerint a hazai piac átalakult. Az egykori állami bolthálózatot fölvásárló Bon-Bon Hamingwaynek ma már csak néhány boltja van. Az édesipari cégek termelésük nem elhanyagolható hányadát a nagy kereskedelmi üzletláncok élelmiszer szuper- és hipermarketjeiben értékesítik. Pászti úgy vélte, EU-s csatlakozásunk után a jelenlegi közepes minőségű nyugat-európai édességeket követik majd az igazi különlegességek is, még pedig a mostani árnál jóval olcsóbban, hiszen az uniós tagság létrejötte után már nem lesznek vámok. Mindemellett a magyar cégek nehéz feladat előtt állnak, ha meg akarják őrizni pozícióikat vagy növelni akarják kivitelüket. A Szamos elsősorban egyedi, kézi készítésű termékeiben bízik. Külön is fölhívta a figyelmet a márkázás fontosságára, mert csak így van esélye a hazai iparnak versenyképessége megőrzésére. Egyébként egy magyar termék sem technológiailag, sem árban nem képes fölvenni a versenyt a korszerű berendezésekkel dolgozó EU-s vetélytársakkal.

Bihari Tamás

(NÉPSZAVA)