Botrányt okoz az Enron-csőd

A tavaly november végén csődvédelem alá került amerikai Enron pénzügyi összeomlása megrendítette a társasággal kapcsolatban álló cégek százait. A világ legnagyobb energia-nagykereskedőjének csődje ugyanakkor a politikában is vihart kavar. A szenátus kormányzati ügyekkel foglalkozó albizottsága egy évtizedre visszamenően kért be dokumentumokat az Enronról, többek között a Bush-kormány és a multi kapcsolatait kívánja vizsgálni.

A 90-es évek amerikai sztárvállalatának számító Enron november végén folyamodott csődvédelemért. A 2000-ben összesen közel 100 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cég tavaly ősszel egymás után hozta nyilvánosságra a zavarba ejtően gyenge cégadatokat: befektetései után előbb 1,01 milliárd dollárt volt kénytelen leírni, majd bejelentette, hogy a harmadik negyedévet 618 milliós veszteséggel zárja. A zuhanó részvényárfolyamok az amerikai tőzsdefelügyelet vizsgálatához vezettek, amely számos, éveken át folytatott, a cég veszteségeit eltüntető, hamis nyereségadatokat kimutató pénzügyi bűvészmutatványt leplezett le az Enron gazdálkodásában.

Az Enron karizmatikus vezérigazgatója, Kenneth L. Lay az amerikai energetikai piacok átfogó deregulációjának reményében a 90-es évek elejétől fokozatosan globális energia-nagykereskedővé formálta az Enront, miközben rendkívül intenzív lobbytevékenységgel igyekezett rávenni Washingtont a gáz- és árampiac felszabadítására. Lay ügyesen fogadott és sokat nyert: a cég forgalma 1995 és 2000 között megtízszereződött. Lay ugyanakkor közismerten George Bush jelenlegi elnök elkötelezett híveként támogatta a politikus pályafutását: a texasi székhelyű Enron sok szálon kapcsolódott az ifjabb Bush texasi kormányzósága idején a helyi adminisztrációhoz.

Carl Levin demokrata szenátor, a kormányzati ügyek vizsgálatával foglalkozó albizottságának elnöke szerdán jelentette be, hogy az albizottsághoz bekért dokumentumokban számos kérdésre kívánnak választ kapni, így többek között - tíz évre visszamenőleg - az Enron igazgatótanácsi tagjainak ellenőrzési feladatával és részvényügyleteivel kapcsolatban. A vizsgálat kiterjed az Enron szatellitcégeinek és partnervállalatainak a könyvelési trükkökben játszott szerepére is.

Joseph Liebermann, a teljes bizottság elnöke úgy nyilatkozott, a vizsgálat valószínűleg különleges figyelmet szentel majd az Enron és a jelenlegi Bush-adminisztráció kapcsolatainak. Megjegyezte, Laynek kulcsszerepe volt a kormány energiapolitikájának kialakításában, a bizottságnak mérlegelnie kell, Lay tanácsai valóban az amerikai energiaszektor egészének érdekeit vagy inkább csak az Enron üzleti stratégiáját szolgálták-e.

Az Enron nem csupán a jelenlegi adminisztráció tisztségviselőivel, hanem számos demokrata szenátorral is igen közeli kapcsolatban állt. A közvéleményt azonban jobban érdekli, hogy Lawrence Lindsay, az elnök első számú gazdasági tanácsadója az Enron fizetett tanácsadója volt, mielőtt csatlakozott a Bush-csapathoz; Karl Rowe, az elnök politikai "szárnysegédje" pedig több mint 100 ezer dolláros Enron-részvénypakett tulajdonosa volt.

A bizottság az első meghallgatást január 24-én kívánja megtartani, elsőként Layt hallgatja meg. Vizsgálódásának középpontjában a piacfelügyeleti szervezetek felelőssége áll majd, míg Levin albizottsága az Enron belső gazdálkodását veszi górcső alá.

A cikkhez kapcsolódó legfrissebb nemzetközi üzleti, gazdasági híreket, információkat, elemzéseket itt találja - Northern Light Elektronikus Könyvtár.

Harkányi András

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Magyarország nyerhet az Enron csődjéből
(2001. december 5.)