Az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága (Kaig) az idén egyik legfontosabb feladatának tartja az adatszolgáltatási kötelezettség kibővítését: a nagy adókedvezményekben részesülők nyilvántartását - értesült a Magyar Hírlap. Ennek egyik célja, hogy az adóhivatal tervezni tudja bevételeit, másrészt az Európai Uniót (EU) is tájékoztatni kell az így keletkezett adatbázisról, s a csatlakozáskor be kell számolnunk az adókedvezményekről. Az EU ugyanis versenytorzító állami támogatásnak tekinti ezeket a kedvezményeket. Épp ezért ettől az évtől kezdődően a 3 milliárd forintnál nagyobb fejlesztést végzőknek értesíteniük kell az adóhivatalt a beruházás legfontosabb jellemzőiről.
A folyamatban lévő fejlesztéseket legkésőbb január 30-áig be kell jelenteni az APEH-nak, az újak pedig a kezdéshez képest 30 napos határidőt kapnak. Többnyire egyedi kedvezményekről van szó, s a feltételek be nem tartása, a bejelentéshez képest történő változások esetén módosulhat az állami támogatás is. Eddig a hivatal többnyire utólag, az adóbevalláskor értesült róla, hogy a vállalkozás jogosult a kedvezményre.
A szabály módosítása az adóbevételek tervezhetőségét és az ellenőrzést is segíti.
Éppúgy mint tavaly, idén is fokozott figyelmet kap az adóellenőröktől az évek óta veszteséges cégek ellenőrzése. A korábbi években ez főleg a pénzügyi szférára volt jellemző. Tavaly jelentősen javult a helyzet, amit a számok is mutatnak. 2000-ben a pénzintézetek nettó társasági adóbefizetése 17,7 milliárd forint volt, az elmúlt évben viszont az összeg már meghaladta a 30,6 milliárd forintot. A növekedés egyik oka - egyszeri, néhány adózóhoz kapcsolódó történéseken túl -, hogy egyrészt mindenütt megtörtént a céltartalékképzés, másrészt a lezajlott fúziókkal tisztult a piac. Hozzá kell tenni, a Kaig részesedése az országos adóbefizetésekből átlagosan 30 százalék, a pénzintézetek esetében azonban már közel 95 százalék az arány, mivel többségük ehhez az igazgatósághoz tartozik.
A Kaig ügyfelei "adnak magukra", fontosnak tartják, hogy rendben legyenek a költségvetési kapcsolataik, ritkán van hátralékuk, s ha mégis, az többnyire átmeneti likviditási gondokra utal - mondta Somos Katalin igazgató a Magyar Hírlapnak.
Az adózási fegyelmet bizonyítja, hogy tavaly 305 milliárd forintos áfabefizetés és 185,4 milliárdos visszautalás mellett csupán 0,7 milliárd forintot tartott vissza kiutalás előtt az ellenőrzés - tette hozzá. Nézeteltérés többnyire eltérő jogszabály-értelmezésből adódik - számolt be a tapasztalatokról.
Ebben az évben is nagy hangsúlyt fektetnek az importszolgáltatások ellenőrzése. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként kiugróan magas szaktanácsadási díjakat fizetnek ki, amelyeknél nehéz bizonyítani, hogy van-e mögötte tényleges teljesítés. Ilyen esetben az adóhivatal a piacon szokásos árat veheti figyelembe, éppúgy, mint a transzferáraknál (a kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazása és költségelszámolása). A kiemelt igazgatóság társaságainál egyébként folyamatos, teljes körű APEH-vizsgálat folyik.
A Kaig az eredeti bevételi előirányzatot teljesítette, a novemberben megemelttől viszont az áfa esetében 1-2 százalékos az elmaradás.
Ennek oka többek között az export és az alacsonyabb adókulcsú értékesítés átlagot meghaladó emelkedése, valamint az, hogy a beszerzések az értékesítésekét meghaladó mértékben növekedtek.
Kevesebb a nagy
A Kaighoz tartozó társaságok köre idén jelentősen szűkült a megváltozott paraméterek miatt. Számuk a tavalyi 520-ról 474-re csökkent. 2001-ben 9 milliárdot meghaladó árbevétellel, idén pedig 11 milliárdnál nagyobb árbevétellel lehet bekerülni ide. A nettó költségvetési kapcsolat (adóbevétel) határa pedig 450 millióról 1,2 milliárdra nőtt.
Nagy Ildikó