Az orosz lakosság 70 százaléka a megélhetési küszöb felett

Három év óta az orosz gazdaság felívelő szakaszában van. A bruttó hazai termék éves növekedésének üteme 6,4 százalék, aminél jelenleg csak Kína gazdasága könyvelhet el jobb eredményt. Szakértők ellenben óvnak a túlzott optimizmustól, az orosz gazdaság ugyanis még így is tízéves elmaradásban van saját magához képest.

Vitathatatlanok az orosz gazdaság sikerei, mindeközben azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a bruttó termelés még mindig 30 százalékkal elmarad az 1990. évitől. Az akkori teljesítményt előreláthatóan csak 2010-ben éri el az ország, persze csak akkor, ha a bruttó hazai termék éves növekedése nem csökken négy százalék alá - figyelmeztet a Tudományos Akadémia egyik tagja.

A professzor vezető orosz gazdasági szakemberek felméréseire alapozva vázolta fel az orosz gazdaság fejlődésének lehetőségeit. Figyelembe kell venni, hogy egy-egy százalékos növekedés mögött tíz évvel ezelőtt és jelenleg nem ugyanaz a minőség és nem ugyanaz a termék áll. Ma a korábbinál lényegesen több olyan árut állít elő és szolgáltatást nyújt az orosz gazdaság, amely a tényleges kereslethez igazodik.

A legnagyobb fenyegetésnek a közgazdászok a szegények és a gazdagok közötti szakadék mélyülését tekintik. Százszoros a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb egymillió orosz életszínvonala között. A szakadék ma ötszöröse a tíz évvel ezelőttinek. A számok elképesztőek: a legszegényebbek napi jövedelme alig haladja meg az egy dollárt, ami azt jelenti, hogy nemzetközi mércével mérve is abszolút szegényeknek tekintendők.

A lakosság 29 százaléka a megélhetési küszöb alatt él. Legalább ilyen jelentős veszélyt rejt Oroszországra nézve az, hogy az egyes régiók közötti szakadék is nőttön nő. A bruttó hazai termék tekintetében tíz esztendő alatt a duplájára emelkedett a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb régiók között.

Mindennek némileg ellentmond, hogy a lakosság megtakarítása egy év alatt 37 százalékkal növekedett. Az oroszoknál csak a japánok és a kínaiak takarékoskodnak jobban. Ennek legfőképpen nem a jólét az oka, hanem a rettegés a holnaptól, attól, hogy egy betegség vagy rendkívüli kiadás megoldhatatlan helyzetet teremthet. A megtakarítás akár még jól is jöhetne az orosz gazdaságnak, a bankok azonban ezt a pénzt nem forgatják, nem mernek hozzányúlni.

A közgazdászok jó jelnek tartják, hogy egyre több a normálisan működő vállalat, a termelési kapacitás kihasználása két esztendő alatt 55 százalékról 70 százalékra emelkedett, s ez nyolcéves távlatban rekordnak számít. Rendkívül örvendetes fejleménynek tekintik a közgazdászok azt is, hogy Oroszországnak sikerült megszabadulnia az árkompenzációtól, a bartertől.

Természetesen az orosz közgazdászok véleménye sok mindenben eltér egymástól, és még Vlagyimir Putyin csapatában is viták dúlnak arról, milyen irányban lépjenek előre. Az elnök közeli tanácsadója, A. Illarionov például rendkívül kritikusan fogalmazott, amikor azt állította, hogy Oroszország kizárólag az olaj és a gáz eladásából él, s az elmúlt két esztendő gazdaságilag veszendőbe ment. Illarionov nincs egyedül azzal a véleményével, hogy ideje észrevenni: véget kell érnie az olcsó gáz korszakának.

A vele hasonlóan gondolkodók képtelenségnek tartják, hogy a gáz ára még mindig hatszor olcsóbb, mint Európában. Emellett semmi nem ösztönzi az iparág modernizációját. Célszerűnek tartanák, hogy két-háromszorosára emeljék a gáz és a villanyáram árát. E nélkül esély sincs az energetikai szektor fejlődésére. Csakhogy ez általános áremelkedéshez és a lakossági terhek növekedéséhez vezetne. Ezért lehetséges, hogy az elnök azoknak a tanácsára hallgat inkább, akik óvatosabb magatartást javasolnak, mondván, nem szabad ismét radikális lépésekkel veszélybe sodorni a már elért eredményeket.

Mindezeket a nyugati szakemberek is elismerik. Az Egyesült Államok export-import bankja legutóbbi elemzésében arra hívta fel az üzletemberek figyelmét, hogy a Szovjetunió széthullása óta az orosz gazdaság most először mutat fel jó eredményeket. A növekedést magas belső kereslet ösztönzi, Putyin kormányzata pedig elkötelezett a reform és az adófegyelem ügyeiben. Ezért a bankemberek úgy vélik, az Egyesült Államok számára stratégiailag fontos az orosz piac. Oroszország ebben az évszázadban méltó helyet foglalhat el a nemzetek közösségében.

(Népszava)

Korábban:

Alkohollal és fegyverrel már nem fizethetnek ki munkabért az orosz munkaadók
(2001. december 21.)

Felminősítette az orosz adósságot a Standard and Poor's
(2001. december 19.)