Mindennapos a külföldről hozott használt autók alulszámlázása

Négyszer annyi használt autót hoztak be tavaly az országba, mint 2000-ben. Nőtt ugyanakkor a csalások száma is, amikor a vállalkozók vagy magánszemélyek jóval alacsonyabb összeget tüntettek fel a számlákon, mint amennyi a jármű valós értéke. A vám- és pénzügyőrség az esetek tíz százalékában tudta bizonyítani ezt. Az ügyeskedők a múlt évben legalább egymilliárd forinttal rövidítették meg a költségvetést.

Minden eddiginél több használt autót hoztak be tavaly az országba. Amíg például a magánszemélyek 2000-ben 4200 járművet vámkezeltettek, addig a múlt évben már 20 ezret. A vállalkozások által importált négykerekűek száma ugyanakkor 12 500-ról 45 ezerre nőtt.

Fekete Attila, az importautók vámkezelését végző 7. számú vámhivatal parancsnokhelyettese szerint ennek hátterében az áll, hogy enyhültek a behozatali szabályok: feloldották a négyévesnél idősebb gépkocsikra vonatkozó korlátot, megszüntették az engedélyezési kötelezettséget, és eltörölték az EU-ból és a CEFTA-országokból származó autók utáni vámfizetési kötelezettséget. A könnyítések megmozgatták az ügyeskedők fantáziáját, számos cég szakosodott arra, hogy alulszámlázások révén extraprofithoz jusson.

A kereskedelmi forgalomban behozott minden száz autóból 99-nél vámértékvizsgálatot kellett indítani, mert a bemutatott adásvételi szerződésekben feltüntetett tétel jelentősen eltért a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értékektől.

Fekete Attila elmondta: idéntől a magánszemélyek által behozott autóknál, ha a különbözet mértéke meghaladja az 50 százalékot, akkor a vámhivatal állapítja meg a vámértéket; míg a kereskedelmi behozatalnál már 20 százalék esetén vámértékvizsgálatot rendel el. Igaz, előbbi esetben a számlán szereplő árat január 1-jétől már nem a külföldi, hanem a belföldi, vámmal és adókkal csökkentett átlagpiaci árakkal vetik össze. Utóbbinál ebben a tekintetben nem történt változás.

A vámosok tapasztalatai szerint minél értékesebb és fiatalabb egy autó, annál nagyobb a különbség a hivatalos és a bemutatott számla értéke között. A vámőrség ilyen esetben a behozott kocsival kapcsolatos minden okmányt bekér az importőrtől, még a banki átutalásokat is. Sőt, ha ezek nem lennének elegendőek, akkor a vámhatóságok közötti megállapodások értelmében a külföldi társszervek segítségét is kérhetik a valós érték megállapításához. Ennek ellenére a kereskedők által behozott, vitatott árfekvésű autók alig 5 százalékánál sikerül a csalás tényét bizonyítani. (Ugyancsak öt százalék a magánforgalomban lebukottak aránya.) Ennek oka, hogy a kereskedők jó része papíron olyan országból származtatja autóját, amelynek vámhatóságával a magyar szervezetnek nincs semmilyen kapcsolata, illetve ahol meglehetősen nehéz a különböző pénzügyi tranzakciókat górcső alá venni, hiszen minden titkos. Ennélfogva előszeretettel importálnak négykerekűeket Panamából vagy a Feröer-szigetekről. Ha például az importőr száz dollárért vásárol Panama Cityben egy kétéves Lincoln Continentalt, azt a vámhivatalnak ez alapján kell majd elvámolnia, hiszen a két ország között nincs együttműködési megállapodás, így az ellenőrzés gyakorlatilag lehetetlen.

De akik lebuknak, azok zömétől is képtelen behajtani a hatóság a valós érték után megállapított közterhet, ugyanis az importáló cégek csak papíron léteznek, nincs semmilyen ingóságuk, illetve ingatlanuk. Fekete Attila kifejtette, többen vannak olyanok, akiknek még az sem szegi kedvét, ha rajtavesznek az ellenőrzésen. Közülük ugyanis újra megpróbálnak alacsony közteher befizetésével behozni autókat, ráadásul egyre nagyobb tételben. Az ilyen vállalkozókról már listát vezetnek a hatóságnál, és a szokásosnál is jobban megvizsgálják a későbbiekben az általuk behozni kívánt járműveket. Ha egy "kereskedőt" másodszor is "megfognak", azon túl, hogy kifizettetik vele a katalógusérték után számított vámterhet, még büntető eljárást is indítanak ellene csempészet miatt.

A parancsnokhelyettes szerint az ügyeskedők tavaly legalább 1 milliárd forinttal "rövidítették meg" az büdzsét. Emiatt a vámőrség azt javasolta a jogalkotóknak, hogy a behozott járművek után kirótt fogyasztási adó alapja ne a számlaérték legyen, hanem ennek mértékét az import járművek műszaki paraméterei alapján határozzák meg a jövőben. Így szinte biztos, hogy kevesebb kiesést kell majd elkönyvelnie a költségvetésnek, már csak azért is, mert az áfa alapjába beszámít a fogyasztási adó. Vagyis az áfa-bevétel is nő. Az ötletet azonban elutasították, mert ilyen módszer nem létezik az Európai Unióban. A másik lehetőség: egy ugyancsak valamilyen objektív mérce alapján autónként kiszabott nem adó- és nem vámjellegű illeték bevezetése, amivel úgyszintén pótolni lehetne a hiányzó költségvetési bevételt. Ehhez hasonló megoldást alkalmaznak a többi között az uniós Finnországban is. Ez vélhetőleg megnöveli az itthon értékesített autók árát, ennek ellenére számos kereskedő elfogadná ezt. Annál is inkább, hiszen a tisztességes cégek nem versenyezhetnek a piacon az alulszámlázott, emiatt értéke alatt megadóztatott, olcsó kocsikkal kereskedő vállalkozásokkal.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Autó
(az Üzleti Negyed rovata)

Vezess.hu
(az [origo] autós tovata)

Korábban:

Az import használt autók 90 százaléka alulszámlázott
(2001. december 12.)

Fogyasztási adó helyett regisztrációs díjat javasolnak a használt autókra
(2001. december 4.)