Termelékenységben 42 százalékos a magyar lemaradás

Magyarország 2005-ös európai uniós csatlakozásával számolva évi mintegy 20 százalékos termelékenység-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az EU átlagához - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint a magas bérvárakozások, a forint felértékelődése és a közterhek magas szintje a termelékenység növekedése nélkül veszélyeztetheti az ország versenyképességét.

Klaus D. Harrer kijelentette: felméréseik szerint a vállalatvezetők által prognosztizált évi 6,5 százalékos, de még az élenjáró cégek által várt 14,1 százalékos termelékenység-növekedés is kevés a csatlakozás idejére elvárt szint eléréséhez. Ilyen ütemű termelékenység-növekedés mellett Magyarország 15-20 év alatt zárkózhat fel az uniós átlaghoz - tette hozzá.

Az ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy korábbi felmérésük szerint a magyar cégeknél a dolgozók évente 106 munkanapot nem produktívan töltenek el, a termelékenység-növelési potenciál tehát nagy.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a magyar gazdaság lemaradása az EU átlagától a termelékenység tekintetében 42 százalékos, a bérek szempontjából 60 százalékos. A tanácsadó cég tanulmánya szerint a várt bérnövekedés a versenyképesség fenntartása mellett csak a termelékenység növekedésével valósítható meg.

A tagjelölt országok termelékenysége átlagosan 59 százalékkal marad el az EU-átlagtól, Magyarország tehát a maga 42 százalékával az élmezőnyben foglal helyet.

Klaus D. Harrer felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon a minimálbér növekedése, a csúszó leértékelés megszüntetése, a bérvárakozások növekedése, valamint a közterhek európai mértékben legmagasabb szintje mind olyan elem, amely a megfelelő termelékenység-növekedés hiányában veszélyezteti a gazdaság versenyképességét.

(MTI)

Ajánlat:

Czipin and Proudfoot

Korábban:

A hazai munkaidő 47 százaléka kidobott pénz
(2002. november 20.)