Négy uniós tagállam nem támogatná az újonnan csatlakozókat

2002.03.06. 17:22

Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország ellenzi, hogy az újonnan csatlakozó EU-tagországok közvetlen mezőgazdasági támogatásokban részesüljenek 2004-től, Németországnak pedig "kétségei" vannak ezzel kapcsolatban - derült ki az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán. Az Európai Bizottság javaslatát így nemcsak a legfejlettebb tagjelöltek, hanem a tagországok nagy része is élesen támadja. A közös uniós álláspont kialakítása nem módosítja az eddigi magyar álláspontot, vagyis Magyarország továbbra is az egyenlő elbánás elvét szeretné érvényesíteni - nyilatkozta az Üzleti Negyednek Horváth Gábor külügyi szóvivő.

A külügyminiszterek hét végi egyeztetései után a Pénzügyminiszterek értékelték az Európai Bizottság két hete előterjesztett javaslatait a bővítés finanszírozására. Az unió "kormánya" munkadokumentumában azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében - várhatóan 2004-ben - az akkor érvényes közvetlen mezőgazdasági támogatások 25 százalékát kapják meg. Az arány a következő két évben 30 százalékosra, majd 35 százalékosra emelkedne.

Németország szerint is túl sok pénz jutna a tagjelölteknek

Ausztria, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország pénzügyminisztere emlékeztetett: a 2000-2006-os időszak átfogó költségvetési kereteit meghatározó Agenda 2000 programban egyáltalán nem irányoztak elő közvetlen agrártámogatásokat az új tagországoknak. Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter ezért azzal vádolta a bizottságot, hogy a közvetlen kifizetésekre tett javaslatával "kinyitotta Pandora szelencéjét", vagyis megnyitotta az utat a tagjelöltek túlzó követelései előtt. Osztrák kollegája, Karl Heinz Grasser a közös mezőgazdasági politika (CAP) reformjának a szükségességét hangsúlyozta, a brit Gordon Brown pedig ugyancsak a jelenlegi rendszer meghosszabbításának a veszélyét vélte felfedezni a bizottsági javaslatokban. Nem hangzott el azonban olyan vélemény, hogy a CAP reformját közvetlenül össze kellene kapcsolni a csatlakozási tárgyalásokkal.

Michaele Schreyer, a bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja emlékeztette Grassert, hogy Ausztria nem helyezkedett ilyen kemény álláspontra uniós csatlakozásakor, amikor 800 millió eurós közvetlen mezőgazdasági támogatásokra szerzett jogot. Elmondta: az új belépőknek szánt támogatások 2004 és 2013 közötti fokozatos kiterjesztésének alternatívája szerinte az lenne, hogy 2007-ig semmit sem kapnak, akkor viszont szászázalékosan bevezetnék a fennálló támogatási rendszert az új tagországokban.

Németország pénzügyminisztere köztes álláspontot képviselt: Hans Eichel, csakúgy mint a hétvégén Fischer külügyminiszter - azt hangoztatta, hogy a tagjelölteknek szánt támogatási keretek meghatározásakor nem a bizottsági javaslatból, hanem az Agenda 2000-ben még a bővítés első feltételezhető évének tekintett 2002-re tervezett számokból kellene kiindulni.

Franciaország a támogatók táborában

Franciaország ezzel szemben "nyitottnak" mutatkozott közvetlen a támogatások ügyében, míg Dánia, Írország, Görögország, Finnország és Portugália egyértelműen támogatta a bizottsági javaslatot.

Laurent Fabius francia pénzügyminiszter ugyanakkor holland kollégájához hasonló álláspontot képviselt, amely szerint a bizottság taktikai hibát vétett azzal, hogy a keretek meghatározásakor nem hagyott elég manőverezési lehetőséget a tárgyalásokra. Fabius azt is kijelentette, hogy nem szabad önmagáért való célnak tekinteni a tíz tagjelölt egyidejű felvételét. Günter Verheugen, a bizottság bővítési felelőse erre azt válaszolta, hogy a tíz tagjelölt csatlakozása a tárgyalások eredménye lesz.

Gyors kompromisszum várható

Verheugen elmondta azt is, hogy a külügy- és pénzügyminiszteri tanácskozások eredményei alapján már márciusban elő kívánja terjeszteni a tagországok közös tárgyalási álláspontjára vonatkozó javaslatait.

Változatlan magyar álláspont

A magyar diplomácia továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország uniós csatlakozása után a többi tagállammal egyenlő elbánásban részesüljön - mondta az Üzleti Negyednek Horváth Gábor külügyi szóvivő. Az unió végleges tárgyalási álláspontjának megszületéséig ennek érdekében Magyarország intenzív tárgyalásokat folytat az uniós tagállamokkal és a csatlakozni kívánó visegrádi országokkal is - tette hozzá a szóvivő.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Európai Bizottság

Korábban:

A budapesti képviselő szerint bőkezű az uniós ajánlat
(2002. február 8.)