Vita az ausztriai szezonmunka szabályozásáról

Ausztriában heves vita tört ki a külföldi betelepülőkre vonatkozó úgynevezett integrációs csomag munkaerőpiaci kihatásairól. Ugyanakkor egy német demográfus azt fejtette ki Bécsben, hogy alaptalan a félelem a nagyarányú kelet-nyugati népvándorlástól, mert Kelet-Európában fogytán a munkaerő.

Az integrációs csomagnak a szezonmunkásokra vonatkozó részei ellen hevesen tiltakoznak a szakszervezetek, és az alkalmazottakat képviselő munkáskamara. A hamarosan a parlament elé kerülő csomag - amelynek egyik fő eleme, hogy büntetés terhe mellett állampolgári ismereteket is oktató nyelvtanfolyamra kötelezi a bevándorlókat - annyiban módosítja a szezonmunkásokra vonatkozó előírásokat, hogy az eddigiekkel ellentétben, a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli egyéb gazdasági területeken is alkalmazhatók ilyenek.

Herbert Tumpel, a kamara elnöke sajtóértekezleten követelte szerdán a tervezet pontosítását, mivel az szerinte csakis a gazdaság érdekeit veszi figyelembe és jelentős mértékben kitágítja a szezonmunkások alkalmazásának lehetőségét. Tumpel szerint a mostani tervezet alapján akár 90 ezer szezonmunkás is érkezhet Ausztriába, s már 2001-ben is 31 ezer engedélyt adtak ki.

Az idegenforgalmi dolgozók szakszervezetének elnöke, Rudolf Kaske azt fejtette ki, hogy a turizmus terén elegendő lenne mintegy 2500 szezonmunkás. Ezek már így is alacsony béreket kapnak, s még e bérek csökkentésére is gyakoriak a kísérletek. Mindez együtt pedig leszorítja az ágazat bérszínvonalát, s főleg a csekély képzettségű, s a munkaerőpiacon amúgy is hátrányban lévő embereket szorítaná ki a piacról - mondta.

Nem kell tartani a kelet-nyugati népvándorlástól

A Dunai Térség és Közép-Európa elnevezésű ausztriai intézet egy rendezvényén Rainer Münz, a berlini egyetem professzora azonban azt fejtette ki, hogy nem kell nagyarányú kelet-nyugati népvándorlástól tartani, mert a legtöbb közép-kelet-európai országban hosszú távon csökken a lakosság száma, a népesség elöregedőben van, s ezért az EU-csatlakozással mutatkozó fellendülés munkaerőhiányt idéz majd elő. Münz szerint 1960-1990 között az akkori szocialista országokban a gyermekek születését és felnevelését támogató és könnyítő intézkedések és intézmények sűrű hálózatának köszönhetően nőtt a népesség, 1990 óta viszont a gyerek "kockázati tényezőnek" számít, ezért azóta csökken a lakosság, s a folyamat iránya várhatóan nem változik. Münz előrejelzése szerint 2000-től 2050-ig a térségben a népesség a legnagyobb mértékben - 35 százalékkal - Bulgáriában csökken, míg Magyarországon a csökkenés 20 százalékos lesz. Münz szerint a munkaerő-piaci helyzet már 10-15 év múlva elkerülhetetlenné teszi a térségben az oroszok, ukránok, vagy ázsiaiak bevándorlását.

(MTI)