Kiemelkedő a bankszektor tavalyi teljesítménye

2002.06.20. 15:30

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ellenőrzött területek közül tavaly a bankszektor teljesített a legjobban: adózás előtti eredménye csaknem 50 százalékkal nőtt. További pozitív eredmény, hogy ugrásszerűen nőtt a lakossági hitelek állománya, és a bankok kockázatvállalás hajlandósága. A biztosítási szektor fejlődése ugyanakkor lelassult, és a tőzsde szerepe a tőkepiacon tovább csökkent.

Az elmúlt évben a bankrendszer jövedelmezősége jelentősen javult: a kereskedelmi bankok adózás előtti eredménye csaknem 50 százalékkal lakossági hitelek állománya az elmúlt évben 54 százalékkal nőtt, ezen belül is a lakosságnak kiközvetített lakáskölcsönök 73 százalékkal emelkedtek. a bankrendszer kockázatvállalási hajlandósága jelentősen nőtt.

Az elmúlt évben a bankrendszer jövedelmezősége jelentősen javult: a kereskedelmi bankok adózás előtti eredménye csaknem 50 százalékkal 144,4 milliárd forintra, a szövetkezi hitelintézeteké pedig 39,9 százalékkal 6,7 milliárd forintra nőtt - mondta Szepesi György, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főosztályvezetője csütörtökön.

Tavaly a korábbi tendenciák folytatódtak, élesedett a verseny és a koncentráció a pénzügyi szektorban, a meghatározó intézményeknél a szolgáltatások skálája szélesedett, míg a kisebb pénzügyi intézményekre a specializáció volt jellemző.

A korábbi időszakhoz hasonlóan jelentősen nőtt a hitelezési aktivitás. A bankok hitelállománya 18,9 százalékkal, a szövetkezeti hitelintézeteké ezzel párhuzamosan 27,1 százalékkal bővült - mondta a főosztályvezető. A hitelezés bővülése elsősorban a lakossági kölcsönök felfutásának köszönhető: a lakossági hitelek állománya az elmúlt évben 54 százalékkal nőtt, ezen belül is a lakosságnak kiközvetített lakáskölcsönök 73 százalékkal emelkedtek. A főosztályvezető hangsúlyozta: a nagyarányú emelkedés elsősorban az elmúlt év második felében következett be.

A banki betétállomány éves szinten 13 százalékkal emelkedett, a szövetkezeti hitelintézeteknél elhelyezett betétek 21,1 százalékkal bővültek, a szövetkezeti hitelintézeteknél a forrásokban a betétek aránya elérte a 90 százalékot.

A PSZÁF-hoz beérkezett előzetes számok alapján a bankrendszer kockázatvállalási hajlandósága jelentősen nőtt. A dinamikus hitelezés eredményeként a bankszektor eszközeinek közel háromnegyede (70,7 százalék) a kockázatosabb piaci alapú kihelyezésekből adódott. Ez abban is megnyilvánult, hogy a kereskedelmi hitelintézetek egyre nagyobb arányban nyújtottak a lakosságnak személyi hitelt, illetve fogyasztási cikkek vásárlásához kölcsönt.

Kérdésre válaszolva Szász Károly, a felügyelet elnöke elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank helyzetét a PSZÁF a közbenső adatok alapján nagyon pozitívan ítéli meg, és a hitelintézet szabályozottsága javult.

Visszaszorulóban a tőzsde

Szepesi György a tőkepiac tavalyi trendjeiről elmondta: a kockázatosabb papírok helyett az állampapírok, illetve a befektetési jegyek javára tolódott el a befektetési hajlandóság, míg a szolgáltatók között az univerzális bankok szerepe egyre nőtt. Ugyan az összes forgalomból a 39 667 milliárd forint tavalyi tőkepiaci adásvételből még mindig meghatározó (72 százalékos) a brókercégek szerepe, de a piacról történő kilépések, illetve az anyabankba való beolvadások révén szerepük folyamatosan csökken. A tőzsde is kisebb súllyal részesül az összforgalomból: a befektetési szolgáltatások területén az adásvételek 90 százaléka tőzsdén kívül bonyolódott - ismertette a főosztályvezető.

A befektetési szolgáltatók (az univerzális bankok és a brókercégek) összesen 7.812 milliárd forint ügyfélvagyont kezeltek tavaly. A nyíltvégű értékpapír-befektetési alapok nettó vagyona 26 százalékkal 696,8 milliárd forintra nőtt ebből - ismertette Szepesi György. Az állampapírok aránya a forgalomból még mindig meghatározó: a magyar és külföldi állampapírok aránya az alapok portfóliójában a bruttó eszközökhöz viszonyítva 76 százalékot tett ki 2001. december végén és számszerűsítve 715,4 milliárd forintra rúgott. Tavaly év végén 98 nyíltvégű értékpapír alap működött az országban.

Lassabban fejlődik a biztosítási szektor

Szepesi György a biztosítási szektorról elmondta: e terület fejlődése az elmúlt évben lassult, és jelentős szerkezeti átrendeződések zajlottak. Az életbiztosítási szerződések száma 3,8 százalékkal csökkent, részben a kifutó csoportos életbiztosítások hatására, másrészt mérséklődött az egyszeri díjas, úgynevezett unit-linked, azaz befektetésekhez kapcsolt életbiztosítások száma. A nem életbiztosítási ágban viszont a szerződések száma 4,9 százalékkal emelkedett.

A biztosítótársaságok tavalyi díjbevétele az előzetes adatok alapján 415,4 milliárd forintot tett ki, ami 8,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi díjbevételt, ugyanakkor elmarad a 2000-es, 29,2 százalékos növekedési ütemtől. Tavaly az életbiztosítási ág díjbevétele 172,7 milliárd forintot tett ki, míg a nem életbiztosítási ágban 242,7 milliárd forint díjbevétel keletkezett. Összességében a biztosítótársaságok adózás előtti nyeresége tavaly 12 százalékkal nőtt, és év végén 20,6 milliárd forint volt.

(MTI)

Ajánlat:

PSZÁF

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből