A Postabank kisrészvényesei hónapok óta hiába várnak a pénzükre

Vágólapra másolva!
A Postabank kisrészvényesei március végéig adtak haladékot a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifizesse nekik azt a 300 millió forintot, melyre a Legfelsőbb Bíróság tavaly meghozott jogerős ítélete kötelezi az államot. Ha nem jutnak a pénzükhöz, végrehajtást kérnek az állam ellen. A PM egyfelől fizetési készségét hangoztatja, ugyanakkor viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen.
Vágólapra másolva!

Az állam nevében a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) a Postabank kisrészvényeseinek igazat adó döntése ellen, s ezzel egy időben kérte a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését is. Az ügyben eljáró tanács még nem döntött, ettől függetlenül az állam egy fillért sem utalt át a Postabank pernyertes kisrészvényeseinek.

Mint ismeretes, néhány száz kisbefektető 1998 decemberében a Postabank alaptőkéjének drasztikus leszállításakor vesztette el részvényei értékének nagy részét, s azért perlik az államot, hogy részvényenként ne 5, hanem 11 ezer forintos árat fizessen nekik. Tavaly novemberben az LB arra kötelezte az államot, hogy öt kisbefektetőtől a kért 11 ezer forinton vegye át a részvényeit.

A jogerős bírósági döntés ellen a napokban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az államot képviselő Pénzügyminisztérium. Mivel ennek nincs halasztó hatálya, a Pénzügyminisztériumnak fizetnie kellett volna - erre azonban mindeddig nem került sor. Az elmúlt héten ezért az egyik kisrészvényes jogi képviselője, Hidasi Gábor a Magyar Hírlapnak kilátásba helyezte, hogy végrehajtást kérnek az állam ellen. A másik négy pernyertes befektetőt képviselő ügyvéd, Fehér Tibor viszont arról számolt be, hogy további egyeztetések vannak az ügyben közte és a Pénzügyminisztérium képviselői között.

Komoly ellentmondás feszül a pénzügyminiszter múlt heti kijelentése - miszerint minden jogos kisrészvényesi igényt kielégítenek - és a jogerős bírósági döntés ellen benyújtott felfüggesztési kérelem között - mondta el kérdésünkre Hidasi Gábor ügyvéd. Megítélése szerint a PM időhúzásra "játszik", hiszen a kisbefektetők igényét az LB jogosnak ítélte meg. Amennyiben záros határidőig nem fejeződnek be az egyeztetések, akkor végrehajtást kérnek az állam ellen. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a kincstár számlájáról leemeltetik a bíróság által megítélt összeget.

Vári Ágnes, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a lap érdeklődésére elmondta, hogy jelenleg a megállapodások szövegezése folyik. A késlekedést az okozza, hogy a magánszemélyektől 20 százalékos forrásadót le kell vonni, s ennek módjáról egyezségre kell jutniuk az érintettekkel. A Pénzügyminisztérium nem kívánja megvárni a felülvizsgálati kérelem elbírálását - állítják -, hanem a megállapodást követően azonnal kész fizetni a pernyertes kisrészvényeseknek.

A Magyar Hírlap által megkérdezett jogi szakértők szerint a Pénzügyminisztériumnak - a felülvizsgálati és felfüggesztési kérelemtől függetlenül - már eddig ki kellett volna fizetnie az öt kisbefektetőnek járó mintegy 300 millió forintot. Ez annál is inkább indokolt, mert a Legfelsőbb Bíróság által megítélt összeg napról napra emelkedik. A megítélt 200 millió forintos tőketartozáshoz ugyanis évi 20 százalék kamat járul - 1998 januárjától kezdődően. Mivel a bíróság jogerős ítéletét - a novemberi határozat után - januárban kézbesítették írásban, a kamat azóta és - egészen a megítélt összeg kifizetéséig - tovább "ketyeg". A kamat nagysága eddig 100 millió forintra rúg.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)