A takarékbetétekről általában

Vágólapra másolva!
Általános ismertetőÜgyfél-azonosításNévre szóló értékpapírok, takarékbetétek
Vágólapra másolva!

A takarékbetét a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat ellenében természetes személy által elhelyezett pénzösszeg. Takarékbetétet a jelenleg hatályos szabályok értelmében kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Ebből következik, hogy a takarékbetéten a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét minden esetben fel kell tüntetni.

A takarékbetét után a betétes vagy a kedvezményezett a betétszerződésben szerződésben meghatározott kamatra vagy egyéb hozadékra, nyereménybetét (pl. gépjármű nyereménybetét) esetén pedig - a sorsolás eredményétől függően - nyereményre tarthat igényt. Takarékbetét a lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan), illetve előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) helyezhető el. A betétbe történő befizetést, illetve abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását magát az okiraton (betétkönyven) fel kell tüntetni. A kifizetéshez kizárólag az okirat bemutatása mellett teljesíthető.

A takarékbetét kamatozása – eltérő rendelkezés hiányában - a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. A kamat - a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve - december 31-én esedékes. Az esedékességkor fel nem vett kamatot a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).

Fontos szabály, hogy a takarékbetét összegének visszafizetésére, a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyereményre vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét mentes mindennemű adó alól, arra nem lehet zálogjogot szerezni sem.

Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.

Névre szólóan és fenntartással elhelyezett takarékbetét a betétes vagy a kedvezményezett részére csak az okiratban meghatározott feltétel (fenntartás) teljesítése esetén fizethető vissza. A feltételt (fenntartást) a betétes azonban egyoldalú írásbeli nyilatkozatával módosíthatja.
A nagykorú betétes az elhelyezéskor rendelkezhet úgy, hogy elhalálozása esetén betétet helyette az általa megjelölt kedvezményezettnek fizessék vissza. A takarékbetét ebben az esetben nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a betét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet. Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Ptk. Szabályai értelmében a magánszemélyek által bankszámlaszerződés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Ügyfél-azonosítás

Az ügyfél azonosításához a következő okiratok bemutatása követelhető meg:

- belföldi természetes személy esetén a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, személyazonosító igazolvány (személyi igazolványt) vagy útlevél,
- külföldi természetes személy esetén útlevel, személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély,
- jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a cégbírósági bejegyezést, vagy a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési kérelmet,
- egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,
- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,
- külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

A cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet alapító okiratát (társasági szerződését) kell a pénzintézet rendelkezésére bocsátani. Ha az ügyfél jogi személy vagy más szervezet, az azonosítást természetesen az ügyfél nevében vagy megbízása alapján eljáró személy vonatkozásában is el kell végezni.

Az azonosításkor az ügyfél köteles arra a személyre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára eljár (tényleges tulajdonos). Ha a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Nyilatkozatok hiányában a pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyleti megbízás teljesítését megtagadja.

A pénzügyi szolgáltató szervezet az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy esetében:
- családi és utónevét, előző nevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is,
- lakcímét,
- születési helyét, idejét,
- állampolgárságát,
- anyja leánykori családi és utónevét,
- az azonosító okmányának típusát és számát,
- az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét,
- külföldi természetes személy esetében a fenti adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet
- nevét, rövidített nevét,
- székhelyének, fióktelepének címét,
- főtevékenységét,
- azonosító okiratának számát,
- képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
- a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait;
c) a pénzügyi műveletre vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat.

Névre szóló értékpapírok, takarékbetétek

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény módosította az időközben hatályon kívül helyezett értékpapír törvény szabályait is. Előírta, hogy értékpapírt sorozatban kibocsátani, nyilvánosan forgalomba hozni csak és kizárólag névre szólóan lehet. Az értékpapír törvényt felváltó, tőkepiaci törvény - 2001. évi CXX. törvény – a korábbi szabályozási elveket követve változatlanul rögzíti, hogy sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani. Előírja továbbá, hogy nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és - állampapír kivételével - kizárólag dematerializált formában előállított értékpapírt lehet.

Kizárólag névre szólóan kibocsátható értékpapírok:

- letéti jegy [287/2001. (XII.26) Korm.rendelet 1. § (2) bek.]
- kincstárjegy [286/2001. (XII.26) Korm.rendelet 1. § (2) bek.]
- kötvény [285/2001. (XII.26) Korm.rendelet 1. §]
- kockázati tőkealapjegy [1998. évi XXXIV. törvény 2. § e) pont, illetve 14. § (1) bek. e) pont ]
- befektetési jegy [2001. évi CXX. törvény 243. §]

Névre szóló értékpapírok esetén magának az értékpapírnak tartalmaznia kell a tulajdonos nevét. A dematerializált értékpapírok esetében a tulajdonosnak a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény szerinti azonosító adatait az értékpapírszámla tartalmazza.

Valamennyi természetes személy jogosult takarékbetétet elhelyezni akár kedvezményezett megjelölésével is. A terrorizmus elleni törvénycsomagban előírt módosítás következtében azonban a takarékbetét-szerződés megkötésének is az ügyfél (elhelyező, kedvezményezett) azonosításának az elvégzése az előfeltétele.

Takarékbetétet a jelenleg hatályos szabályozás értelmében kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (betétes) különböző, kedvezményezett is megjelölhető. A hitelintézet a betétest és az esetleges kedvezményezettet is köteles a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint azonosítani, és az azonosítás adatait a takarékbetét, illetve a takarékbetét-szerződés megszűnését követő legalább tíz évig megőrizni. Azonosítás hiányában a hitelintézet a takarékbetétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. A hitelintézet a takarékbetétről szóló okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.