Olcsóbb lesz a húsvéti sonka

legkeresettebb húsvéti áruk: a kötözött sonka, a darabolt comb, a lapocka átlagára idén akár ezer forint alá is süllyedhet, szemben a tavalyi 1100-1200 forinttal. A honi piacon ugyanis egyre élesebb a küzdelem a vágóhidak, feldolgozóüzemek között, a sertéshúsárakban az érintettek egymásnak ajánlanak alá.

Kevés a sertés, magasak a felvásárlási árak, a feldolgozópapír nyeresége alig érte el 2001-ben az egy százalékot. Az export nem bővült jelentősen, a hazai piacon pedig egyre élesebb a küzdelem, amelyből kétségtelenül a fogyasztó hasznot húzhat, hiszen a legkeresettebb húsvéti termékek alacsonyabb áron kerülhetnek a pultokra. Egyébként a nagy élelmiszerláncok is nyomást gyakorolnak a beszállítókra az alacsonyabb árak érdekében.

Tavaly a kisvágóhidak jelentős mennyiségű húsvéti terméket dobtak piacra, a nagy vágóhidakhoz képest alacsonyabb áron. Emiatt a vezető cégek nyakán több száz tonna kötözött sonka és egyéb füstölt áru maradt, amit kénytelenek voltak lefagyasztani és később veszteséggel, akciós áron értékesíteni.

Kovács László, a kaposvári Kometa 99 Kft. vezérigazgatója a Népszavának elmondta: idén elmaradhat ez a kellemetlen meglepetés. A nagy bevásárlóláncok szívesebben rendelnek a folyamatos állat-egészségügyi ellenőrzés mellett dolgozó meghatározó cégektől, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság. Kovács megemlítette: már eddig 500 tonna húsvéti termékre kaptak megrendelést, főleg az országos élelmiszerláncoktól, de várhatóan a csökkenő sertésállomány, a kisebb alapanyag-mennyiség, valamint a kapacitás hiány miatt legföljebb 400 tonnát tudnak majd leszállítani. Tavaly még a 250 tonnás készlet egy része is raktáron maradt. Ettől most nem kell tartaniuk.

Magyarországon az évente levágott sertések egyharmadát feketén dolgozzák fel - említette Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnöke. Ez is tovább nehezíti a hazai húsipar szereplőinek helyzetét, amely amúgy sem rózsás. Az elmúlt évben a nyilvántartott vágóhidakban 3,6 millió sertést vágtak le, és 65 ezer marhát, 2000-hez képest 300 ezerrel kevesebb sertést és 20 ezerrel kevesebb marhát dolgoztak fel. A legkeresettebb vágóállatból, a sertésből 250 ezer tonna feldogozott áru készült, amelynek kétharmadát a hazai fogyasztók vásárolták meg.

Az export nem csökkent, így tavaly is 90 ezer tonna sertéshúst szállítottak a határokon túlra, ám ez sem feledtetheti, hogy továbbra is korlátozott volt és jelenleg is erősen behatárolt a magyar termelők, feldolgozók mozgástere az Európai Unió (EU) hatalmas piacán. Az elmúlt négy-öt évben folyamatosan veszített pozícióiból a magyar húsfeldolgozó ipar. Képtelenek versenyezni a jelentős támogatást élvező EU-s és amerikai exportőrökkel. A szövetség elnöke úgy vélte, Kína szinte korlátlan felvevôpiaca lehet a sertéshúsnak. Ám csak akkor jelenhet meg ott sikerrel a magyar export, ha itthon megfelelő támogatást kap, és nem késlekedik. A legnagyobb EU-s és amerikai cégek ugyanis már irodákat nyitottak Kínában, hogy felmérjék az igényeket. A magyar húsfeldolgozók múlt évi exportja 300 millió dollár volt, és idén sem várható kiugró eredmény.

Jankó elmondta: 2001-ben az ágazat termelési értéke elérte a 400 milliárd forintot, a nyereségesség azonban csak egy százalékra rúgott. A hazai sertéstartás önköltsége magas, a felvásárlási árak tavaly olykor 100 forinttal is meghaladták az EU-s árakat, miközben átlagosan 50-60 forinttal drágábban vették a feldolgozók a sertést, mint európai versenytársaik. Hiába csökkent a sertésállomány, a termelők és feldolgozók mégsem számíthatnak az árak emelkedésére, mert az exportalap egy része a hazai piacot terheli.

(Népszava)

Ajánlat:

Árak
(Az Üzleti Negyed rovata)