Tovább kísért szeptember 11-e

Több mint 14 ezer munkahely szűnt meg a New York-i magánszektorban februárban - adta közre a legfrissebb munkanélküliségi adatokat a város számvevője. Az állástalanok aránya ezzel 7,2 százalékra emelkedett, ami azt mutatja, hogy a "Big Apple" koránt sincs túl a szeptember 11-ei sokkon. Különösen aggasztó lehet, hogy a fő szenvedő alany a szolgáltatói szektor volt, csak a Wall Streeten 2300 bróker, alkusz, elemző került az utcára.

Továbbra sem látszik a fény a New York-i alagút végén - állapították meg sommásan a "Big Apple" illetékesei a hét végén. New York városának "nagyjai" azt követően kongatták meg ismét a vészharangot, hogy William C. Thompson, a metropolis számvevője szomorú statisztikákat publikált a munkanélküliség februári alakulásáról.

Az adatok szerint a múlt hónapban összesen 14 ezer munkahely szűnt meg a New York-i magánszektorban, ami tavaly október óta a legmagasabb érték. Az állástalanok aránya ezzel 7,2 százalékra nőtt a megelőző hónap 7,1 százalékáról, annak ellenére, hogy országos szinten ugyanez az érték 5,5 százalékra mérséklődött az előző hónap 5,6 százalékáról. A megszűnő 4600 munkahelynek köszönhetően a várossal szomszédos New Jersey államban is emelkedett a munkanélküliségi ráta, mégpedig 4,9 százalékról 5,2 százalékra.

A New York-iak számára különösen aggasztó tendenciának tűnik, hogy a megszűnt munkahelyek többségét ismét a harmadik szektor adta. Ezen belül is a tanácsadás, a reklám, valamint a pénzügyi szolgáltatás emelhető ki, csupa olyan terület, amely hagyományosan New York erősségének mondható. Ugyancsak tovább nőtt a Wall Street állástalanjainak száma, csak februárban 2300 bróker, alkusz, elemző stb. került utcára; számuk ezzel tavaly március óta elérte a 12 ezret. A munkanélküli brókerek számának növekedése mögött egyébként egyfajta sajátos elvándorlás is meghúzódik.

A befektetési bankok, brókercégek, kereskedők jelentős része döntött úgy szeptember 11-e óta, hogy inkább a nyugalmas-vidékies Connecticutot választja új székhelyéül a túlzsúfolt-neurotikus Manhattan helyett.

Mindazonáltal továbbra is a turizmus számít a New York-i recesszió "legszenvedőbb alanyának". A külföldi látogatók szeptember 11-e óta testületileg elkerülik a várost (az ezáltal okozott veszteség óvatos becslések szerint is több milliárd dollárra rúg), némi haladás csak a belföldi turizmus területén figyelhető meg. Utóbbi viszont nem igazán "spontán" turizmus, a "Big Apple" amerikai látogatóinak legtöbbje ugyanis egyfajta sajátos patriotizmusból, illetve annak a tízmilliós reklámkampánynak az eredményeképpen keresi fel a várost, amely az elmúlt hónapokban Amerika-szerte New York felkeresésére buzdította a hazafias polgárokat.

A legfrissebb munkanélküliségi statisztikák mindenesetre újra elbizonytalanították a gyors feltámadásban hívőket, annak ellenére is, hogy a feldolgozóiparban nem volt tapasztalható a harmadik szektor gyengélkedése (sőt, a második szektor aktivitása egyenesen nőtt). Az ijedség persze nem érthetetlen, sokan emlékeznek még ugyanis a korai 90-es évek, illetve a 70-es évek visszaesésére, amikor is a munkanélküliségi ráta 10 százalék fölé emelkedése együtt járt a város "elslumosodásával", a bűnözés térhódításával. Ugyanakkor azt sem szabad feledni, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években a munkanélküliség alakulása vált a gazdasági prosperitás legfőbb mércéjévé, ami különösen érzékennyé teszi a közvéleményt az állástalanok számának akár leghalványabb emelkedésére is.

(Molnár Sándor, Magyar Hírlap)

Korábban:

A terror visszavetette Budapest idegenforgalmát
(2002. február 15.)

Amerikának 640 milliárd dollárjába kerül a terrortámadás
(2002. január 29.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből