Az Európai Bizottság a múlt héten megjelentetett első negyedéves értékelése szerint 2002-ben megérkezik a gazdasági fellendülés az unió 12 tagországában, azaz az eurózónában. Az új pénzt január elsejével bevezető államok gazdasága fokozatosan magához tér a tavalyi recesszió közeli állapotból, az üzleti bizalom visszatérni látszik a tavaly nyári szintre és a világgazdasági környezetben (itt az amerikai fellendülésre utalnak) is biztató jelek utalnak arra, hogy idén a korábbi évtizedet idéző több százalékos GDP-növekedés visszatér.
Az először kiadott negyedéves jelentés azonban óvatos megfogalmazásokat használ: az USA magánfogyasztásának eladósodottsága, (jelesül, hogy nagyon nagy a hitelre vásárolt áruk aránya, és a legtöbb amerikai a kölcsönöket további hitelek mellett maga előtt görgeti), túl nagy méreteket öltve visszafoghatja a növekedést.
A harmadik világgazdasági centrum, Japán recessziós problémáira (ár- és termeléscsökkenés, adóssághegyek, tőzsde gyengélkedése stb.) egyelőre nem látszik a megoldás, és a magas olajár is kívülről rossz irányban befolyásolhatja az energiaimportra szoruló eurózónát. További kockázatot jelent az argentin válsághoz kapcsolódó bizonytalanság.
Saját problémák is árnyékot vethetnek a fellendülésre az EB szakértői szerint: a magas (és tovább emelkedő) bérek rontják az európai vállalatok versenyképességét. A fogyasztás szintjének emelkedése továbbra sem lesz elég a termelés növekedésének fenntartásához, bár az üzleti bizalom az elmúlt hónapokban ismét növekedésnek indult. A bizalom azonban nem egyformán nő: a vállalatvezetők saját cégük jövőjét jobbnak látják, mint a gazdaság egészét, és ez nem jelent maradéktalan optimizmust.
"Ha e felsorolt kockázatok érvényesülnek, akkor az euróövezet pozitív kilátásai is borúsabbá válhatnak" - olvasható az EB jelentésében.