Csomagterv a közutak fejlesztésére

Vágólapra másolva!
A Magyar Hírlap információi szerint 38 útépítési és fejlesztési projektet kapott meg a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. Ez a csomag része annak a 43 projektből álló fejlesztési tervnek, amelyről a kormány még októberben határozott. A választások előtti hetekben sorra rakják le e tervezett beruházások alapköveit. A szaktárca vezetése egy 2 kilométer hosszúságú már meglévő útszakasz bővítéséhez is alapkövet tesz le.
Vágólapra másolva!

Az egyik ellenzéki politikus véleménye szerint 100 év múlva a régészek ásatásaikkor csak alapkövet fognak találni. A legtöbb ünnepélyes ceremónia - hasonlóan a '94-es választásokat megelőző időszakhoz - az útépítésekhez, útfejlesztésekhez kapcsolódik. A szaktárca vezetése immáron egy 2 kilométer hosszúságú már meglévő útszakasz bővítéséhez is alapkövet tesz le. Ilyen történt például amikor március 28-án Manninger Jenő, a minisztérium politikai államtitkára a 65-ös számú főút 81,1-83,3 kilométer közötti szakaszának bővítése kapcsán helyezett el alapkövet. Ugyanezt másfél órán belül megismételte a 76-os főút Zalaegerszeg északi elkerülő szakaszának apropóján, másnap pedig a 89-es számú főút szombathelyi északi elkerülő szakaszának harmadik üteme megkezdésekor.

Ezek a procedúrák szorosan kötődnek ahhoz a kormányzati döntéshez, amelynek értelmében a közelmúltban a Nemzeti Autópálya Rt. átvett 38 útépítési és fejlesztési projektet. A program részleteiről egyelőre azt lehet tudni, hogy várost elkerülő, illetve bevezető szakaszok megépítéséről van döntően szó, vagyis éppen azokról az utakról, ahol a közelmúltban alapkövet helyeztek el. A többnyire várost elkerülő, illetve bevezető szakaszok megépítése, mintegy 100 milliárd forintos fejlesztést feltételez. Megvalósulása esetén összességében valamivel több mint 150 kilométer hosszúságú út épül(het) meg.

Ezt megerősítette Horváth József, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője is. Ebből 23 várost elkerülő, illetve bevezető szakasz lesz, ezek hossza 91 kilométer, a fennmaradó rész a már meglévő utak négysávossá tétele és egyéb kapacitásbővítési munkák. A finanszírozás, mint az a kormány 2001. októberi, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési programjáról szóló határozatában már szerepel, az MFB feladata. A fejlesztés lebonyolítása pedig a Nemzeti Autópálya Rt. munkái közé sorolandó.

A közlekedési tárca, mint azt a minisztérium sajtóosztályán elmondták, a koncepcionális szinten foglalkozik a kérdéssel, s az előkészítés, továbbá az engedélyezési eljárások, a nyomvonal kialakítása tartoznak a feladataik közé. A projekt eredetileg 43 részből áll, ebből 5 autópálya, az említett 38-as csomag pedig jórészt kisebb elkerülő út, ám ezek is milliárdos tételek, erősítették meg a közlekedési tárca sajtóosztályán.Csak a 10-es út fejlesztése több mint 20 milliárdos tétel. A fejlesztési csomagot eredetileg 2015-ig kell megvalósítani, de a közlekedési tárcánál úgy nyilatkoztak, hogy elképzelhető a 2012-es befejezési határidő is.

A kivitelező útépítők közül többen is - a korábbi tapasztalatokra építve - máris azt feltételezik, hogy ezek a munkák is a közbeszerzések mellőzésével valósulnak majd meg. A nagy autópálya-építésekből kimaradó kivitelezők szerint - már csak az Európai Unió országjelentését is figyelembe véve - jogos igénye lenne, hogy ne meghívásos alapon, hanem közbeszerzési pályázaton válasszanak kivitelezőt.

A most nagy csinnadrattával megindított útépítések közül információnk szerint jó néhány esetében idén még az első kapavágást sem tehetik meg, hiszen Békés megyében például több tervezett útszakaszon december végéig régészeti ásatásokat folytatnak majd, és amíg ennek nincs vége, addig nem kezdődhet meg az építés. A közlekedési tárca sajtóosztályán viszont azt a tájékoztatást kapta a Magyar Hírlap, hogy a régészeti feltárások már mindenütt befejeződtek, a munkák kezdésének nincs akadálya.

Iván Gizella, Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)