Külön helyiség kell a "change money"-hoz

Turistariasztó hatása lesz a pénzváltásról szóló kormányrendeletnek - háborognak a hazai szállodák vezetői. A rendeletet sokak szerint még értelmezni is nehéz, nemhogy teljesíteni. A hotelekben ugyanis július elsejétől a valutaváltást csak külön e célra fenntartott helyiségben lehet végezni, és ez még a kisebb szálláshelyek fenntartóit is tetemes befektetésre kényszeríti.

A rendelet előírja, hogy a valutaváltást csak külön helyiségben lehet végezni, erre sok szállodában nem lesznek hajlandók, vagy csak egyszerűen nem lesznek képesek - mondta Üsztöke Botond, a Magyar Szállodaszövetség budapesti régiójának vezetője. Még a nagyobb hoteleknek is komoly teher a külön helyiség kialakítása.

Ha erre nem vállalkoznak, akkor egy olyan szolgáltatástól fosztják meg a turistákat, amelyet a világon mindenütt megszoktak és természetesnek tartanak. Ráadásul ez nem ennyire egyszerű, mert egy másik rendelet, mely a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szól, a három csillagnál többet viselő hoteleknek kötelező jelleggel előírja a pénzváltást.

S mi történik akkor, ha mondjuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrzi az osztályba sorolást, és kiderül, nincs pénzváltás a szállodában? Akkor bizony ugrik egy csillag - mondta az igazgató. Ez pedig olyan presztízsveszteség, amit egy magára valamit is adó hotel sem engedhet meg magának.

Üsztöke úgy tudja, a nemzetközi gyakorlatban sehol nincs ilyen kötelezettsége a szálláshelyeknek, a valutaváltást mindenhol értelemszerűen a recepciós pultnál végzik. Náluk is így történik, de már jó ideje külön kassza a valutakassza, ahol csak valutaforgalom van. De így van ez a legtöbb hotelben.

Kérdés, ezt a rendszert elfogadja-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A konkrét esetekben a rendeletnek megfelelően ugyanis a hotelek már nem önálló tevékenységként végzik a valutaváltást, hanem különféle kereskedelmi bankok ügynökeként.

A problémát tovább bonyolítja, hogy Budapesten 102 olyan szálloda van, amelyik tagja a szállodaszövetségnek, és ezek szinte mind más pénzintézettel állnak kapcsolatban. Van bank, amelyik állítólag megelégszik a külön valutakasszával, de van, amelyik ragaszkodik a rendelet betű szerinti betartásához.

A budapesti régióigazgató szerint a valutaváltás nem kifejezetten nyereséges "üzletág", legalábbis igen kevés haszon van rajta. Ablaka Zsuzsanna, az egri négycsillagos Panoráma Hotel igazgatónője már árajánlatot is kért egy cégtől, hogy tudnák át-, illetve kialakítani a helyiséget, mennyibe kerülne a kamera, s hogyan tudják megoldani, hogy ötven napig őrizzék is a kazettákat. Mert ez a valutaváltás feltétele.

Olyan összeget kérnének, ami egy ilyen kis, mindössze 38 szobás szállodának nagyon megterhelő lenne, mondta. Ablaka Zsuzsanna biztos benne, nemcsak a hotel, de Eger turizmusára is rendkívül előnytelen hatással lesz, ha megszüntetik a szolgáltatást.

A valutaváltásból a Panorámának tavaly egész évben összesen 160 ezer forint nyeresége volt. Ha minden maradt volna a régiben, tehát váltanak, csak nem kell a tevékenységre külön helyiség, akkor ezt az összeget a banknak csak az ügynökösködéssel járó összeggel kellene csökkenteni. Most azonban a tulajdonosok számolnak, s értelemszerűen azt mérlegelik, hogy a kényszerű befektetés mikor térül meg, tette hozzá Ablaka Zsuzsanna.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

A magyar szállodaipar rossz napjai
(2001. október 1.)