A nyilvánossággal nem közlik a Bizományi Rt. árát

Vágólapra másolva!
Nem tudni, milyen áron cserélt gazdát a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. (BÁV). Bár az ötmilliárd forintos vételárat több, nem hivatalos forrás valószínűnek tartotta, az eladó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem kívánja nyilvánosságra hozni a pontos összeget. A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a 48 százalékos meghatározó részvénycsomag vevője a Vegyépszer közelinek tartott Pro-Cash Rt. nem készpénzt, hanem ingatlant adott a BÁV-pakettért, amely többlépcsős tranzakció révén készpénzként funkcionálhat. Az információhoz az MFB szóvivője nem kívánt megjegyzést fűzni.
Vágólapra másolva!

Portfóliótisztítással magyarázta a BÁV eladását a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hivatalos közleménye. A korábban megjelent - és eddig nem cáfolt - 5 milliárd forint körüli eladási összeget az OTP Bank és az Inforg ingatlanhasznosító céghez kötődő Pro-Cash Rt. állta - ez utóbbi 48 százalékos, az OTP pedig több mint 46 százalékos részvénycsomagot szerzett. Értesüléseink szerint az Inforg cég nem készpénzben, hanem - részben - ingatlan átadásával egyenlíti ki a rá eső vételárat. A Magyar Hírlap ezen értesüléseit az MFB szóvivője üzleti titokra való hivatkozással nem kívánta kommentálni.

Az ügyletről hetek óta terjedő hírek központjában az áll, hogy vajon menynyit is ér a BÁV, vagyis hogy a vevőknek miért éri meg 5 milliárdot adni a cégért. A BÁV értékét elsősorban is ingatlanvagyona határozza meg. Ingatlanpiaci szakértők szerint a cég országos bolthálózata és fővárosi székháza egymagában több milliárd forintot ér. (A Kinizsi utcai 27 ezer négyzetméteres székház árát már négy évvel ezelőtt is kétmilliárd fölötti összegre tették - akkor az Oktatási Minisztérium szerette volna megvenni az épületet, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem számára.)

Az ingatlanvagyon mellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a BÁV évek óta tartósan félmilliárd forint körüli nyereséget termel, de ez az elsőrendű szempont az OTP Bank számára. A legnagyobb hazai pénzintézetnek sokkalta fontosabb, hogy a zálogüzletág révén még most is nagyon magas kamaton tud forrást kihelyezni. A záloghitelezés forgalma tavaly 20 milliárd forint volt, s a zálogba tett tárgyakért még most is harminc százalék körüli éves kamatot számolnak fel. A zálogüzletág - amelyet a BÁV külön cége végez - finanszírozását korábban a Kereskedelmi és Hitelbank végezte, tavaly azonban ezt - majd később a teljes BÁV-finanszírozást - átvette az OTP Bank. Ebből a szempontból teljesen érthető, hogy a legnagyobb hazai pénzintézet meg akarta venni a BÁV-ot, hogy záloghitelezéssel egészítse ki szolgáltatásait.

Eddig kevés szó esett az egykori Pénzverde - mai nevén Metal-Art (MA) szerepéről. A cég fura mód éppen egy évvel ezelőtt került az MFB-től a BÁV-hoz. Ezt akkor azzal indokolták, hogy a MA fő feladata az, hogy a törtaranyból és ezüstből ékszert készítsen zömmel a BÁV számára. Ezek a megrendelések jelentős részt képviseltek a Metal-Art akkori - 1,7 milliárd forintos - árbevételéből. A MA a korábbi veszteséges évek után 2000-ben már nullszaldó körüli eredményt ért el, miközben árbevétele az 1999-es 1,5 milliárd forintról 1,6-1,7 milliárd forintra nőtt. Nem tudni ugyanakkor azt, hogy a BÁV könyveiben milyen értéken tartják nyilván a MA Üllői úti telepét, amely 5,5 hektáron terül el. A BÁV korábbi vezetői már évekkel ezelőtt azért akarták megszerezni a MA-t, hogy a bizományi központi irodáit a belvárosból a színesfém-feldolgozó székhelyére telepítsék. (Ez esetben nyílt volna lehetőség az értékes BÁV-székház eladására.)

A fentiekről természetesen meg kívánta kérdezni a Magyar Hírlap a két új vevőt, de az OTP és a Pro-Cash elzárkózott további információk adásától. Az OTP sajtóközleményében nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a tulajdonukba került pakettet tovább értékesítenék.

(Szakonyi Péter - Magyar Hírlap)

Ajánlat:

BÁV