Kulturális és pénzügyi csata a Vivendi körül

Bizalmi szavazáson döntenek szerdán Jean-Marie Messier elnök-vezérigazgató további sorsáról a Vivendi részvényesei. A voksolás minden bizonnyal véget vet a vállalatóriás körüli kulturális és pénzügyi csatározásoknak: a tulajdonosok Messier-t rossz befektetési politikával, a francia értelmiség és politikai elit tagjai az ország kulturális hagyományainak elárulásával vádolják. A BBC értékelése szerint a szavazás eredménye legalább annyira fontos Franciaország számára, mint az elnökválasztások kimenetele.

Messier - az egyetlen francia üzletember, aki a Time magazin címlapjára került - az elmúlt hat év során a Compagnie Generale des Eaux vízügyi közszolgáltató vállalatot a világ második legnagyobb médiabirodalmává alakította. A cég példátlan terjeszkedése mellett példátlan adósságot halmozott fel: a tavalyi év végén tartozásai elérték a 19,1 milliárd eurót, bár a cégcsoport működési eredménye a várakozásoknak megfelelően pozitív lett.

Vádak jobbról és balról

A baloldali francia értelmiség Messier és médiabirodalma túlhatalmától tart, míg a jobboldal szerint a Vivendi egyre inkább amerikai típusú vállalatként működik, és felhígítja a francia kultúrát. Ez utóbbi támadássorozat tavaly vette kezdetét, miután Messier szétrombolva a franciák dédelgetett ábrándját az amerikanizálódás elkerülhetőségéről kijelentette: a kivételes kultúrák meghaltak.

Az elnök-vezérigazgató tettekkel bizonyította bejelentése komolyságát: a vállalat eurómilliárdokat költött amerikai cégek felvásárlására, bejelentette, hogy áttér az amerikai számviteli rendszerre, sőt Messier 18 millió dolláros New-York-i házába költözött.

Elégedetlen részvényesek

A Vivendi tulajdonosainak egy része kizárólag gazdasági megfontolások alapján támadja a korábban üzleti zseninek tartott elnök-vezérigazgatót. Úgy vélik, ő felelős a vállalat hibás terjeszkedési politikájáért, a leányvállalatok gyenge működéséért és a cég papírjainak tőzsdei mélyrepüléséért.

Szerintük Messier-t elsősorban az akvizíciók érdeklik, az már kevésbé, hogy a felvásárolt vállalatokat működtesse. Példaként a Vodafone-nal közösen működtetett mobilportál, a Vizzavi esetét szokták említeni: állításuk szerint a cég egykor 30 milliárd dollárt ért, jelenleg pedig semmit.

A részvényesek attól is tartanak, hogy a vállalatcsoport piaci értéke alacsonyabb, mint az egyes leányvállalatok piaci árának összege.

Az első összecsapás

A különböző értékrendek először a múlt héten, a Canal Plus francia tévétársaság kapcsán csaptak össze. Az adó igyekezett igényes műsorokkal megnyerni a közönséget (műsorán vetélkedők és szexfilmek nem szerepeltek), viszont súlyosan veszteségesen működött.

Messier a részvényesek érdekét képviselve menesztette a Canal Plus vezetőjét, számos újságíró, híresség és közismert értelmiségi haragját kiváltva, akik bojkottot szerveztek a Vivendi érdekeltségébe tartozó cégek ellen.

A részvényesek szerdán elsősorban azért vonják kérdőre az elnök vezérigazgatót, mert a vállalat papírjainak árfolyama egy év alatt mintegy 40 százalékkal esett. A BBC értékelése szerint a Canal Plus ügyében hozott döntésével Messier megnyugtathatja a tulajdonosokat, de a vállalat súlyos pénzügyi helyzete ettől még nem változik, a vezérigazgató nimbusza pedig egyszer és mindenkorra elveszett.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Vivendi

Korábban:

Megvehetik a magyar Vivendit
(2002. április 16.)

Jelentős veszteség a Vivendinél
(2002. március 6.)