Térségünk vonzó a befektetők számára

Magyarország, a tagjelölt országok legtöbbjéhez hasonlóan, továbbra is csábító célpontot jelent a külföldi működő tőke számára, a tizenötök több országában ezzel szemben jelentősen csökkent a külföldi befektetések nagysága az elmúlt évben - derül ki az Ernst & Young áprilisban közzétett jelentéséből.

A beruházások számát tekintve kedvező eredményt könyvelhetnek el a kelet-közép-európai országok: az elmúlt évben Lengyelország kivételével a régió valamennyi államában növekedett, Csehországban és Magyarországon pedig az uniós tagországok nagy részéhez képest is jelentős a tőkebeáramlás üteme. Míg azonban Csehországban töretlenül növekszik a külföldi működő tőke beáramlása, Magyarországon - jóllehet a programok számát tekintve sikerült behoznunk a 2000. évben történt visszaesést - az elmúlt évben a külföldi beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya 1,9 százalékra csökkent a 2000-ben mért 2,9 százalékról. A beruházások összetételének átalakulásáról érdeklődött a Magyar Hírlap az Ernst&Young elemzőinél, ám a lap kérdésére többszöri megkeresés után sem kaptunk választ.

Jól látható ugyanakkor az, hogy a régió a nagyberuházók számára igencsak népszerű volt 2001-ben: az összességében 36 ezer főnél többet foglalkoztató beruházások több mint fele Kelet-Közép-Európában indult, ezen belül is különösen jól teljesített Csehország. Elemzők szerint ez a növekedés az alacsony költségekkel, az unió piacára való bejutás lehetőségeivel magyarázható, és az sem utolsó szempont, hogy a csatlakozással együtt stabilabb gazdasági helyzetet jósolnak a befektetők a térség országaiban.

Még imponálóbb az uniós csatlakozás első köréből kimaradt országok tőkevonzó képessége: Románia, Oroszország, Bulgária, Ukrajna és Törökország esetében elemzők a csökkenő üzleti kockázat mellett a hosszú távú lehetőségek felismerését emelik ki.

Ami Európa egészét illeti, az adatok már nem ennyire kedvezőek: 2000-hez képest 12 százalékkal csökkent a külföldi projektek száma, amely ezzel kétezer alá került, és 370 ezerről 340 ezerre csökkent az érintett cégeknél alkalmazottak száma is. 34 százalékos visszaesése ellenére még mindig őrzi első helyét Nagy-Britannia: jóllehet gyakorlatilag a felére csökkent a befektetések száma, a londoni régió 94 programmal még mindig a legnépszerűbb a külföldi működő tőke szemében. Egyre jobban szerepelnek azonban az EU-n kívüli régiók: Moszkva, Prága és Észtország előbbre jutása a legfigyelemreméltóbb - ekkora lépésre az unión belül csupán Helsinki, Stockholm és Madrid volt képes.

Míg a jelentés szerzői nem látnak összefüggést az euró bevezetése és a befektetési hajlam között, az általános visszaesés fő okaként az Egyesült Államokból származó tőke részesedésének csökkenését nevezik meg: az Európában működő amerikai cégek piaci részesedése 44-ről 37 százalékra csökkent, ez 1997 óta a legalacsonyabb arány. A kontinensen belül mozgó tőke aránya ugyanakkor 43-ról 48 százalékra növekedett. Ezzel együtt a legnagyobb befektető továbbra is amerikai: 19 projekttel a Ford megőrizte első helyét a befektetők listáján. Az amerikai autógyártót a Siemens és a DaimlerChrysler követi 13, illetve 12 beruházással.

Jelentős, majdnem 50 százalékos a visszaesés a számítástechnikai szektorban, ezzel együtt azonban az összes beruházás 17 százalékával még mindig ezen a területen a legnagyobb a tőke beáramlása. Hasonló arányban csökkent a telekommunikációs szektor népszerűsége. A legnagyobb növekedést a gyógyszeripar (18 százalék), illetve a gépkocsi- és alkatrészgyártás (9) könyvelheti el. Ez utóbbi szektorban is jelentős az uniós csatlakozás előtt álló Csehország részesedése, amely 3 nagyberuházást is vonzott az elmúlt évben.

Gyükeri Mercedesz

(Magyar Hírlap)