Tovább csökkentek a mezőgazdasági jövedelmek

2002.05.23. 7:49

Egy új kormánynak az elmúlt négy évben leromlott, de nem összeomlott agrárgazdaságot kell átvennie. Hogy milyen képet mutat a tíz éve sok politikai vitát kiváltó, annál kevesebb szakmai segítséget kapó ágazat, kiderül a Magyar Hírlap 1998-2002 közötti időszakot feldolgozó cikkéből.

Míg 1998-ban még 279 ezer fő szerezte jövedelmét a mezőgazdaságban, addig tavaly már csupán 235 ezer. Vagyis négy év alatt 44 ezer munkanélküli került ki az ágazatból, úgy, hogy még 2000-ben is 250 ezer fő munkavállalót mutatott ki a statisztika. Ez pedig azt is jelenti, hogy tavaly, egy év alatt, újabb 15 ezer fő veszítette el munkáját a mezőgazdaságban, úgy tűnik, a kétízbeni minimálbér-emelést ez az ágazat szenvedte meg leginkább.

A létszámcsökkenés ugyanakkor nem a paraszti gazdaságok modernizációja közben természetesnek tűnő hatékonyságnövekedés miatt következett be, hanem gazdaságok ezreinek tönkremenetele folytán. A mezőgazdaságban működő (társas, egyéni és családi) vállalkozások száma 1998-ban 39,6 ezer volt, míg 2001-re 37,6 ezerre csökkent. A számok mögötti folyamatok lényege, hogy sok kis társaság alakult, egyrészt szövetkezetek alakultak át gazdasági társaságokká, hoztak létre több kisebb kft.-t. Mellettük számos új szövetkezet jött létre. Igen magas ugyan a csőd és felszámolás alá került cégek száma, de az összes csökkenésen belül az egyéni gazdaságok meghatározóak: számuk 1998-ban még 27,85 ezer volt, 2001-ben már csak 24,583 ezer, ami 12 százalékos csökkenést jelent! Ez a tény különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy 1998 óta az agrárpolitika kiemelt kedvezményezettjei éppen az egyéni és családi vállalkozások voltak.

Amennyiben megnézzük a mezőgazdaság legfőbb makrogazdasági mutatóit, magyarázatot kapunk a történtekre. Az ágazat bruttó termelési értéke 1998-2001 között csökkent, még tavaly is messze alatta maradt az 1998-as értéknek. 2000-ben 6,3 százalékkal maradt el az előző évitől, ami szintén óriási visszaesést mutatott 1998-hoz képest, és ezt a 2001-re várható előzetes becslések szerint ötszázalékos termelésiérték-növekedés sem tudta kompenzálni. A gyenge ágazati teljesítmény a felpörgő nemzetgazdasági teljesítmény mellett nem véletlenül mutat folyamatosan gyengülő számokat. 1998-ban a mezőgazdaság még az össz-GDP-n belül 4,9 százalékot képviselt, ami 2000-ben 3,8 százalékra süllyedt, s a valamivel jobb gabonatermés okán 2001-ben is csak 3,9 százalékra volt képes emelkedni. A gyengébb termelési eredmények mellett ráadásul az agrárárak hektikus mozgása sem segítette a jövedelemszerzést az ágazatban.

Az agrárolló az elmúlt négy évben nyílt, így tavaly is. Bár Vonza András agrárminiszter az elmúlt hetekben folyamatosan az agrárolló záródásáról beszélt - vagyis hogy a jövedelemarányok javultak az ágazatban -, és szerinte 2001-ben új fejezet kezdődött a mezőgazdaságban, a KSH végleges számai alapján kimondható: tavaly is közel 3 százalékkal nyílt az agrárolló, ennyivel voltak magasabbak az ágazatban felhasznált ipari termékek árai a mezőgazdasági termékek árainál. Mindennek eredményeként a mérleget készítő agrárvállalkozások adózás előtti nyeresége 1998-ban még 23,9 milliárd forint volt, 1999-ben már 7 milliárdos veszteséget mértek, 2001-ben pedig 15 milliárdos nyereséget.

Ilyen jövedelmi helyzet mellett nem lehet véletlen, hogy négy év alatt folyamatosan romlottak az agrárbérek. 1998-ban is alacsonyak voltak, mert az országos bruttó átlagkeresethez képest 72 százalékot értek el, de három éve 70 százalék alatti, tavaly például 69,6 százalékos értéket mértek a szakértők. Ráadásul ezt a jövedelemszintet is csak a már említett foglalkoztatotti létszám csökkentése mellett sikerült fenntartani. Az agrárjövedelmek másik - itthon igen nagyra értékelt - forrása az állami támogatások köre. Ezek mértéke az elmúlt négy évben látványosan növekedett ugyan, de az FVM-fejezet költségvetési hátterében a növekvő támogatásokkal arányban növekedett az addig a támogatásokat nem terhelő feladatok száma. Így például 2000-re ugyan 309 milliárd forintra rúgott már az FVM-büdzséje, de ebből a pénzből kellett már fedezni az agrárhitelek mögé álló állami garancia beváltását, és az egyre növekvő intézményfejlesztési és -finanszírozási igényeket. 1998-ban a három közvetlen agrártámogatási célkeret összege 109 milliárd forint volt, 2000-ben 130, tavaly pedig 156 milliárd forint. (Ennek ellenére egyetlen évben sem sikerült az agárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény passzusait teljesíteni.) A mezőgazdaság aranykoraként emlegetett 1986-89-es évek támogatási átlaga 21,2 milliárd forint volt. A mostani támogatási értékeket korrigálva az azóta bekövetkezett inflációval kiderül, hogy 2000-ben 20,9 milliárdra csökkent a támogatás, 2001-ben is csak 23,4 milliárdra növekedett.

Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy az ágazat alig tudja fejleszteni eszközparkját és ingatlanvagyonát. A beruházások szintje megint vitára ad okot: Vonza szerint 2001-ben 150 milliárd forintnyi beruházás valósult meg a mezőgazdaságban. A KSH szerint csupán 93,5 milliárd. A különbséget az magyarázhatja, hogy a miniszter minden fejlesztést, így az élelmiszer-ipari, a vidékfejlesztési, a nem agráriumhoz kapcsolt vidékfejlesztési, nem mezőgazdasági célú beruházási értéket is magában foglaló számot emleget. Vagyis tévesen úgy állítja be a tavalyi 150 milliárd forintos beruházási összeget, hogy az csaknem duplája a 2000. évi 83 milliárd forintos szintnek. Utóbbi szám azonban a valóban mezőgazdasághoz köthető beruházásokat takarja, s igazából a 93,5 milliárdos KSH-adattal vethető össze.

Az ágazati és paraszti jövedelmek alakulását nagyban befolyásolja, hogy az 1998-as hitelállomány 200-220 milliárd forintról tavaly év végére 320 milliárd forintra emelkedett. Örvendetes tény, hogy a hitelállomány szerkezete kedvezően változott, nőtt az éven túli kölcsönök aránya. Szintén vitatott az ágazat külkereskedelmi tevékenységének eredménye. Vonza állítása szerint tavaly 25 százalékkal nagyobb volt az export, mint egy évvel korábban. Nem mindegy azonban, hogy a teljesítményt dollárban, euróban, avagy forintban közlik a hivatalok, hivatalnokok. Például 98-ban 2,76, 2000-ben csak 2,25, tavaly 2,54 milliárd dollár volt az exportbevétel, a külkereskedelmi ágazati egyenleg pedig 1998-ban 1,561 milliárd dollár volt, míg tavaly 1,4 milliárd. Euróban számolva 2001-ben nagyobbnak látszik az export teljesítménye a dollár/euró keresztárfolyamok alakulása miatt: 98 még 2,46 milliárd eurós bevételt, míg 2001 2,83 milliárd eurós exporteredményt hozott. Forintra átszámolva 1998-ban 592 milliárd forint volt az exportbevétel, ami tavaly már 727 milliárdra növekedett, inflációval korrigálva azonban kiderül, hogy tavaly csupán 551 milliárd forint a bevétel, vagyis csökkent ez a mutató is, s ugyanez vonatkozik a külkereskedelmi egyenlegre is.

(O. Horváth György - Magyar Hírlap)

Korábban:

Tovább csökkentek a mezőgazdasági termelői árak
(2002. április 08.)

Stagnál a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme
(2002. január 08.)