Egyedi eva kellene a kiskereskedőknek

2002.08.16. 10:54

A kiskereskedőknél vidéken legalább 15, a nagyvárosokban pedig megközelítően 20-25 millió forintra kellene növelni azt a bruttó árbevételi határt, amely alatt a szocialisták által szorgalmazott egyszerűsített vállalkozási adót (eva) lehetne választani - nyilatkozta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének főtitkára.

A kiskereskedők régi vágya köszön vissza a szocialisták által szorgalmazott egyszerűsített vállalkozási adóban. A szakma igénye teljesülne, ha a vállalkozók az általános forgalmi adóra is kiterjedő átalányadózást választhatnának - mondta Antalffy. László Csaba leendő pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy a kiskereskedőknél bruttó 10 millió forintnál magasabban húznák meg az árbevételi határt, amely alatt választhatnák az újfajta átalányadót. Az általános kulcs nem lenne nagyobb 15 százaléknál. Azt is kilátásba helyezte, hogy az eltérő költséghányadú ágazatoknál különbözhetnek majd az adómértékek. Erre reagálva Antalffy a Népszava kérdésére elmondta: valamennyi kereskedelmi tevékenységnél külön-külön meg kell vizsgálni, hogy mekkora árbevétel alatt, illetve mekkora adókulcs mellett nyújthat valóságos alternatívát az átalányadó.

Általánosan igaz, hogy a bolti kereskedelemben alacsony a bruttó 10 millió forintos árbevételi határ. Jellemzően viszonylag nagy forgalom, ellenben alacsony árrés mellett működnek a vállalkozások. Vidéken megközelítően évi bruttó 15 millió, a nagyvárosokban pedig minimum 20-25 millió forintnál kellene meghúzni az árbevételi határt, ami alatt választani lehetne az átalányadót. László Csaba a Népszava kérdésére úgy válaszolt: támogathatónak tartja a Kisosz elképzeléseit.

Figyelembe kell venni azt is, hogy más helyzetben vannak például a multinacionális vállalkozások által legfőképpen sújtott, kis jövedelmezőségű élelmiszer- és vegyeskereskedők, mint a szabadabb piac miatt - főleg vidéken - többnyire még jól működő műszakicikk-kereskedők. Előbbieknél alacsonyabb adókulcsra lenne szükség - mutatott rá a főtitkár.

A szocialisták tervei szerint a cégeknél a társasági adót, az általános forgalmi adót, az osztalékadót, valamint a cégautóadót váltaná ki az új adónem. A bérkifizetések után azonban továbbra is meg kellene fizetni a személyi jövedelemadót, valamint a járulékokat. Az egyéni vállalkozóknál a vállalkozói kivétre eső adót helyettesíthetné az új adózási forma, a bérjellegű jövedelem után azonban továbbra is személyi jövedelemadót kellene fizetni.

Könnyebbséget jelentene az átalányadózóknak, hogy csupán bevételi nyilvántartást kellene vezetniük, nem kellene gyűjteniük a kiadásokat igazoló számlákat. Az új adónem ellenzői folyamatosan azt hangoztatják, hogy emiatt még nagyobb teret nyerne a feketekereskedelem. Antalffy Gábor véleménye szerint azonban ez csak vaklárma. Ha nem érdekeltek a vállalkozások a svindlizésben, akkor nem is fogják eltitkolni jövedelmüket. Úgy gondolja, a kiskereskedők is alapvetőn szeretnek nyugodtan, jól élni, így vállalni fogják az adófizetést, ha békében aludhatnak.

Az MSZP szakembereinek számításai szerint az átlagosan tervezett 10 millió forintos bruttó árbevételi határ és a 15 százalékos adókulcs mellett azoknak a vállalkozóknak érné meg áttérni az evára, akik 100 forint árbevételből 64 forintnál kevesebbet fizetnek ki anyagok, szolgáltatások vásárlására és alkalmazottaik bérére. Így elsősorban a szellemi munkát végzők - egyebek között a tanárok, tanácsadók, ügyvédek -, valamint a kis anyagköltséggel dolgozó szolgáltatók járhatnak jól az átalányadóval. Azoknak a vállalkozásoknak valószínűleg nem éri meg áttérni az új adónemre, akik 12 százalékos áfakulcsú tevékenységet végeznek, de beszerzéseik nagy részét 25 százalékos forgalmi adó terheli.

(Népszava)

Korábban:

A vállalkozóknak idén kell dönteniük az egyszerűsített adózásról 
(2002. április 24.)

Az egyszerűsített vállalkozási adóval csökkennének a cégek költségei 
(2002. március 18.)