Elmaradhatnak az európai uniós mezőgazdasági támogatások

2002.05.23. 7:49

Az Európai Unió (EU) mezőgazdasági miniszterei a múlt héten felvetették, hogy esetleg teljesen megszüntetnék a termelési veszteségeket kiegyenlítő közvetlen jövedelemtámogatást (a KJT-t) vagy legalábbis az eddigiekhez képest erőteljesen csökkentenék annak mértékét. A tagjelölt országok ennek fényében egyre olvadó reménnyel nézhetnek a véglegesnek ígért júniusi uniós támogatási javaslat elé. Szakértők mégis úgy vélik, ha ez a reform az EU-tagországokat is érinti, Magyarország akár hasznot is húzhat a módosuló támogatási rendszerből.

Ha a közvetlen jövedelempótló támogatások további csökkentése vagy megszüntetése kizárólag a tagjelölt országokra érvényes, az mindenképpen elfogadhatatlan. Ám ha az EU-országok termelőit is érinti, közgazdászként semmi kivetnivalót nem találok benne - nyilatkozta lapunk kérdésére Raskó György agrárközgazdász, a Centrum Párt mezőgazdasági szakértője. Elmondta: a magyar mezőgazdaság természeti adottságai sok tekintetben jobbak az EU- tagországokénál. Kiss Zoltán, az SZDSZ agrárszakembere ezt megerősítette, megemlítvén: a magyar mezőgazdaságnak még előnyére is válhat az a hátrány, hogy az elmúlt 15 évben a tőkehiány és a beruházások elmaradása miatt a korábbinál - különösen az uniós tagországokban felhasználtnál - jóval kevesebb műtrágya és kemikália került a talajba, vízbe, levegőbe. Igaz, a parlagföldek területe is jelentősen megnövekedett, és ez a későbbiekben a gyomnövények terjedése miatt gondokat okozhat, de összefogott gazdálkodással ezek a nehézségek legyűrhetők vagy legalábbis a káros hatások mérsékelhetők.

Egyenlő versenyfeltételek esetén - amennyiben sikerül feltőkésíteni a magyar mezőgazdaságot - a hazai agrárium igenis feltámadhat, és elérheti az EU-színvonalat - közölte Raskó György. Erre a feltőkésítésre már csak azért is nagy szükség van, mert az 1990-es években ez teljesen elmaradt. Vagyis szemfényvesztés a földek védelmének hangoztatása, függetlenül attól, hogy hangzatos jelszavai ellenére a Fidesz-kormányzat amúgy is csak egy szűk körnek juttatna az állami területekből, hiszen megfelelő technika, technológia és pénz nélkül önmagában a termőfölddel nem sokra megy a gazda. Az agrárközgazdász úgy vélte, a feltőkésítés egyik alapköve lehet a családi gazdaság. Egyetértett a szocialista politikusok ígéreteivel, akik megfogalmazták, hogy a törvényes és alkotmányos jogokat nem kívánják elvenni senkitől, így a családi gazdaságoktól sem. Ezeket a jogokat és kedvezményeket azonban Raskó szerint is ki kell terjeszteni, a mezőgazdasági társas vállalkozásokra is. Nemcsak a Fidesz közeli egykori állami gazdaságnak kell lehetőséget adni a 10-20 éves futamidejű, kedvezményes hitelek felvételére - tartja. Az agrárszövetkezetek, gazdasági társaságok hiteleire ráadásul - ellentétben a családi gazdaságokkal - állami garancia-vállalás sem szükséges, hiszen általában megfelelő hitelképességgel rendelkeznek. A Centrum Párt agrárszakértője annyit fűzött még hozzá az elmondottakhoz, hogy csak az életképes családi gazdaságoknak érdemes hiteleket nyújtani, az ő esetükben természetesen nem zárva ki az állami garanciavállalást sem.

A KJT temetése persze még korai, hiszen az EU nem mondta ki a végső szót, bár a négy nagy befizető - Németország, Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia - erőteljesen szorgalmazza a túltermelésre is serkentő támogatási forma csökkentését, esetleges megszüntetését. Különösen a tagjelölt államok részére nem tartják indokoltnak a közvetlen jövedelempótló támogatás kifizetését, mert azt állítják, csak konzerválná az elmaradottabb technológiát. Ráadásul nem is éri őket hátrány - érvelnek a továbbiakban -, mivel nem szenvedtek veszteségeket az EU piacán, leginkább azért, mert nem is voltak ott jelen.

Szakemberek úgy vélik, ha valóban megszűnne a KJT, abból ügyes agrárpolitikával és tárgyalási stratégiával Magyarország akár előnyt is kovácsolhat. A hazai agrárium exportjának kétharmada az EU-ba irányul, az unió piacának két százalékát kihasítva. Az infrastrukturális, tájgazdálkodási, tájfenntartó, agrárökológiai támogatásokra pályázva a magyar gazdák erősíthetnék a minőségi termékek, a hungaricumok - borok, gyümölcsök, libamáj - jelenlétét az európai országokban.

Kiss Zoltán szerint ez azért is előnyös megoldás lehetne, mert ezek a gyakran egyedi termékek általában munkaigényesek, munkahelymegtartó, -teremtő gazdálkodási formák. Ez a családi gazdaságoknak nyújthat hosszabb távon biztos piacot. A mezőgazdasági társaságok pedig a tömegtermelésben, gabona-, baromfi-, egyéb hústermékek előállításával az elvesztett kelet-európai és közel-keleti piacok visszahódításával erősíthetnék helyzetüket.

Természetesen, amíg nem dől el véglegesen a közvetlen jövedelempótló támogatások sorsa, a magyar tárgyalóküldöttségnek az a feladata, hogy minél kedvezőbb pozíciót érjen el a hazai agráriumnak. Az EU-reformok ugyanis előreláthatóan csak 2006-tól éreztetik majd hatásukat, s addigra hazánk már az unió tagja lehet.

(Bihari Tamás NÉPSZAVA)

Ajánlat:

Az Európai Unió honlapja

Korábban:

Lengyel aggodalom a magyar agrár-kedvezmények uniós bővítése miatt
(2002. április 28.)