Idén csökken az építőanyagok forgalma

A hazai építőanyag-ipar a múlt évben 321 milliárd forint értékű terméket adott el, amelyből 85 milliárdot exportált. A megélénkülő lakásépítés csak áttételesen hat az építőanyagok piacára: az elővásárlások miatt a felhasználás eltolódhat, illetve a profi kivitelezők súlyának növekedése módosítja az anyagfelhasználást is.

A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség (MÉASZ) adatai szerint a múlt évtized végi csökkenés után 2000-ben indult be a hazai építőanyag-gyártás növekedése. Ekkor csaknem 11 százalékkal, tavaly 9,1 százalékkal emelkedett - összehasonlító áron számolva - a gyártók értékesítése. Az idei prognózis 5,3, a jövő évi 8,9 százalék. A növekedés valószínűsítésekor a Szövetség az idén 35 ezer, jövőre pedig 38 ezer új lakás felépítésével számolt.

A múlt évben cementből 46,5 milliárd, égetett agyag építőanyagból (tégla, cserép) 33,4 milliárd, kerámiacsempéből, -lapból 6,6 milliárd, üvegből 25,3 milliárd forint értékű termék jutott a hazai piacra. Az import értékéről nincs hiteles adat, de a környező országokban és szerte Nyugat-Európában is pang az építőipar. Így az ottani gyártók a külföldi piacok felé kacsingatnak, ami jó a vevőknek, de nem jó a hazai gyártóknak. Az import ugyanis lenyomja az árakat: például tavaly 10 százalékkal emelkedtek, de az idén már csak 6,5, jövőre pedig 5 százalék lesz a várható drágulás.

Arról nem készül statisztika, hogy az eladott építőanyagok mekkora hányada hasznosul a lakásépítésben. Saját adataink szerint egy bruttó 16 milliós új családi ház - gépészet nélkül - nettó tízmillió forintba kerül. Ebből hétmillió az anyag ára, hárommillió forint pedig a munkadíj. Ha az anyagot tovább bontjuk a klasszikus építőanyagokra, akkor a következő számokat kapjuk: a tégla ára 800 ezer, a betonban lévő cementté 300 ezer, az égetett agyag cserépé szintén 300 ezer, a csempéé, szaniteré pedig 200 ezer forint. Ha ezt az 1,6 millió forintot megszorozzuk 30 ezer lakással, akkor 48 milliárd forintot kapunk. Ez a tavalyi építőanyag-értékesítésnek egyötöde. Így legalábbis duplázni - 30 ezerről 60 ezerre - kellene a lakásszámot ahhoz, hogy az építőanyag-forgalom érezhetően, 20 százalékkal nőjön.

A MÉASZ szakértői úgy vélik, hogy a múlt évben az eladottnál több építőanyagot használtak fel, ugyanis korábban jellemző volt az elővásárlás. A hagyományos építőanyagok amúgy is visszaszorulóban vannak. Miután a házilagos kivitelezés háttérbe szorul, a profi kivitelezők más szempontok szerint választanak. Például a gerendák-béléstestek helyett jobban szeretik a helyszínen öntött monolit födémet. A cserépfedés helyett egyre több a zsindely, hiszen nekik számít a kivitelezési idő és a szállítási költség is.

Németh Géza

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Lakáshitel 2002 - az Üzleti Negyed rovata

Ingatlan - az Üzleti Negyed rovata

Korábban:

Évente tízezer új bérlakást ígér az MSZP
(2002. április 30.)

300 bérlakás épülhet Csepelen
(2002. április 23.)

Tovább csökkent a fővárosi lakások átlagára
(2002. április 19.)