Szigorúbb költségvetési politikát vár az OECD

A költségvetési lazítás és a reálbérnövekedés ellensúlyozta a magyar gazdaság növekedésének lassulását az OECD szerint. A szervezet elemzői úgy vélik, hogy az infláció 5,5 százalékra csökken, viszont a GDP növekedése 3,5 százalékra lassul az idén. A szervezet jelentésében azt jósolja, hogy Magyarországon megalapozott gazdasági növekedés fog bekövetkezni.

Az OECD szakértői szerint az infláció az idén 5,5 százalékra csökken a tavalyi 9,2 százalékos évi átlagról, az államháztartási hiány azonban a GDP 5,5 százalékára nőhet a tavalyi 5,2 százalékról, az EU számítási módszere szerint. Jövőre 4,4 százalékos deficitet valószínűsítenek a szakértők.

Magyarországnak is megártott a világméretű gazdasági lassulás, de ezt eddig nagyrészt ellensúlyozta az agresszív költségvetési lazítás és az erőteljes reálbérnövekedés - írják jelentésükben a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet elemzői.

A nemzetközi föllendülés ösztönző hatása és a kevésbé dinamikus hazai kereslet között most újraegyensúlyozás várható, ami szélesebben megalapozott gazdasági növekedéshez fog vezetni, prognosztizálja a jelentés.

Az OECD elemzői szerint a lakosság nagyobb mértékű takarékossága és kisebb mértékű hitelfelvétele arra utal, hogy a lakossági fogyasztás kisebb lesz, mint tavaly. Egészében a GDP-növekedés 3,5 százalékra lassul az idén. Jövőre viszont részben az export vezérelte javulásnak köszönhetően a GDP bővülése elérheti a 4,3 százalékot, tehát nagyobb lehet annál a szintnél, amit korábban hosszú távon inflációmentesen fenntarthatónak becsültek az elemzők.

A jövendő növekedés fő kockázata a jelentés szerint az, hogy a bérnövekedés nagyobb lesz a vártnál, és emiatt romlik a versenyképesség és nő az inflációs várakozás.

Az OECD elemzői szerint az inflációs célok eléréséhez mostantól pénzügypolitikai szigorításra lesz szükség. Ahhoz viszont, hogy az infláció a lehető legkisebb mértékű maradjon, és ne okozzon túl nagy forint felértékelődést, ami akadályozza a GDP-növekedést, mértéktartó költségvetési politikát kell alkalmazni, a szakértők szerint. Meg kell reformálni ezenkívül a közkiadásokat, az adók és a kiadások csökkentésével együtt, írják.

Elkerülhető a költséges feszültség a költségvetési és a pénzügypolitika között, ha a kormány betartja azokat a középtávú programba foglalt költségvetési célokat, amit az Európai Bizottságnak is beterjesztett - áll a jelentésben.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Az OECD jelentése

Korábban:

IMF: tiszteletre méltó a magyar GDP-növekedés
(2002. június 5.)