Állóháború alakult ki a kereskedelmi rádiózásban

Megmerevedtek a frontok a kereskedelmi rádiók piacért folytatott harcában. A háború, amely nem a piac résztvevői között folyik, akkor robbant ki, amikor a Sláger Rádió a piaci viszonyok megváltozására hivatkozva nem fizette be az ORTT-nek a koncessziós díj esedékes részletét. A médiahatóság erre felmondta a Slágerrel kötött műsorszolgáltatási szerződést, és felszámolást kért a rádió ellen. Ez utóbbit a Pest Megyei Bíróság elutasította. A Sláger viszont a piaci viszonyok megváltozására hivatkozva, a szerződés módosításával a koncessziós díj csökkentését szeretné elérni. Az ORTT a szóban forgó országos rádiófrekvencia ismételt pályáztatását fontolgatja.

A Sláger Rádió jogelődje az ORTT által 1997-ben meghirdetett országos rádió frekvenciapályázaton több mint 4 milliárd forintos koncessziós díjjal nyert sugárzási jogot. A kialakult patthelyzettel kapcsolatban Barbara Brill, a Sláger Rádió alelnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a Sláger először 2001 tavaszán fordult az ORTT-hez a rádiós reklámpiac aránytalanságai miatt. Már akkor felvetették, hogy a hosszú távú együttműködés érdekében változtatni kellene a túlzottan magas koncessziós díjak mértékén. Erre a tárgyalási kezdeményezésre az ORTT nem is reagált. A Sláger ezért folyamodott ahhoz a módszerhez, hogy nem fizette be az esedékes koncessziós díjat. A Sláger azt szeretné elérni, hogy módosítsák a szerződést, és a koncessziós díjat a forgalom és az árbevétel arányában állapítsák meg.

A rádió vezetése legutóbb bejelentette, hogy hajlandó 250 millió forintot megfizetni a műsorszolgáltatási díjból a hosszú távú együttműködés reményében. Az ORTT jogi képviselője, Bogdán Tibor erre reagálva megjegyezte, hogy ha ez a szerződésmódosítás - "feltéve de meg nem engedve" - létrejönne, akkor sem lenne visszamenőleges hatályú, így az elmaradt díj egészét mindenképpen be kell fizetni. Csak a díjhátralék átütemezésére van lehetőség, a díj csökkentésére nincs - tette hozzá az ORTT jogi képviselője. Barbara Brill szerint viszont a polgári törvénykönyv 241-es paragrafusa lehetőséget ad arra - két fél hosszú távú együttműködése esetén -, hogy amennyiben az eredeti szerződés idején fennálló piaci viszonyok lényegesen megváltoznak, módosíthassanak egy szerződést, illetve ezt a módosítást kezdeményezhessék a bíróságon az új viszonyoknak megfelelően.

A Sláger érvelése szerint 1997-ben az ORTT két országos frekvenciát értékesített, ami akkor azt jelentette, hogy csak két szereplő lesz a piacon. Erre az ORTT akkori elnöke szóbeli utalást is tett. 2000 után a helyzet lényegesen megváltozott, amikor is az úgynevezett hálózatokba szerveződés lehetőségével más rádiók is majdnem országos lefedettségűekké váltak, persze jóval alacsonyabb díj ellenében. Ráadásul az ORTT újabb és újabb pályázatokat ír ki, amíg van szabad frekvencia, így történhetett, hogy a reklámpiaci szempontból fontos budapesti rádiók száma rövid idő alatt megduplázódott.

Természetesen így a hirdetési piac sem alakult a vártnak megfelelően. De a fő ok az, hogy a kereskedelmi rádióknál fél évvel korábban induló két kereskedelmi televízió elszívta a reklámbevételek nagy részét. A TV2 és az RTL Klub évi 1,5, illetve 1,4 milliárdot fizet azért, hogy ott legyen a 45 milliárd forintosra becsült tévés médiapiacon, míg a két leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger csak alig kevesebbet, 1,3 milliárdot 7-8 milliárdos volumenű piacért. Csaknem ugyanakkora díj az egyhatodnyi-egyehetednyi lehetséges bevételért. A rádiók esetében a korábban a teljes reklámtorta 9 százalékára tervezett részesedés 5%-ra csökkent.

A médiahatóságot képviselő Bogdán Tibor szerint viszont a piac alakulása a Sláger kockázati tényezője, nem pedig az ORTT felelőssége. A rádióalelnök úgy véli, azt kellene tisztázni, hogy koncessziós vagy szabad piaci feltételek mellett működjenek-e az országos rádiók.

Az alelnök asszony csodálkozásának adott hangot, amikor a sajtóból értesült arról, hogy az ORTT a piac átalakításának lehetőségeiről folytatott tárgyalásokat a Danubius Rádió, a Juventus Rádió képviselőivel, illetve a helyi szolgáltatók képviselővel. Felmerült benne a kérdés, miért nem vonják be ebbe a tárgyalásba a Sláger Rádió képviselőit. Bogdán Tibor elismerte, volt egy találkozó a konkurens rádiók vezetőivel, és ott szóba került az esetleg felszabaduló frekvencia újrapályáztatása is. A Danubius és a Juventus képviselői arra kérték a médiahatóságot, hogy szerezzen érvényt a törvénynek.

Barbara Brill ennek ellenére optimista a Sláger Rádió jövőjét illetően, mivel az állomásnak nagyon jók a működési mutatói, idei bevételei várhatóan meghaladják a tavalyit, így az üzleti partnerek továbbra is támogatják a rádiót. A tulajdonosok tisztában vannak a magyar jogrendszer sajátosságaival, türelmesek, és támogatják a rádió menedzsmentjének törekvéseit. A szerződés felmondása ellen indított per szeptember 20-án folytatódik.

(Magyar Hírlap-összeállítás)

Ajánlat:

Sláger Rádió

ORTT

Korábban:

Első fokon a Slágernek adott igazat a bíróság
(2002. május 30.)

Fizet a Sláger Rádió az ORTT-nek
(2002. május 29.)