A növekedés veszélyeire figyelmeztet az Ecostat

Vágólapra másolva!

A magyar gazdaságban az év második felétől szolid fellendülés várható, az év egészére azonban így is csak 3,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizál az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az intézet szerint az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra kedvezőtlen hatást gyakorolhat.

Vágólapra másolva!

euró magyar gazdaság államháztartás devizapiac infláció Ecostat folyó fizetési mérleg

Belyó Pál, az intézet igazgatója csütörtökön elmondta: idén a növekedés egyensúlyi veszélyeket is rejt magában. A magyar gazdaság növekedése ugyanis a belső fogyasztás emelkedésén alapul, az egyensúly megtartása szempontjából azonban az exportorientált növekedés lenne ideális.

Az Ecostat prognózisa szerint az infláció éves átlagban 5,8 százalékos lesz, míg a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 1,2 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra nő. Az államháztartás hiánya a GDP százalékában a kormány által prognosztizált 4,2-4,3 százalék helyett 5 százalék lesz. Az intézet idén 6,6 százalékos exportbővüléssel és 7,7 százalékos importnövekedéssel számol. Az Ecostat a versenyszférában visszafogottabb bérkiáramlásra számít, meglátásuk szerint a keresetek emelkedése nem haladja meg a 14-15 százalékot, míg a közszférában 25 százalék körüli keresetnövekedés várható. Így összességében éves átlagban 10-11 százalék közötti reálkereset-növekedés várható.

Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az államháztartási deficit emelkedése az inflációra, valamint a külső egyensúlyra gyakorolhat kedvezőtlen hatást. Ezen felül jelentősen befolyásolhatja a folyó fizetési mérleg alakulását, így az idei gazdasági fejlődés egyik feszültségforrása lehet. Ugyanakkor az államháztartási hiány finanszírozása a külföldi befektetők bizalmának köszönhetően nem okoz problémát.

Az Ecostat véleménye szerint a jövőben a fiskális és a monetáris politika jobb összehangolására lesz szükség ahhoz, hogy a növekedési, az egyensúly és az inflációs célok egyszerre teljesüljenek.

(MTI)