A Széchenyi tervnek egyelőre vége

Aligha lesz új Széchenyi terves pályázat, mivel az előző kormány már elköltötte az erre szánható pénzt - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter pénteken. Szerinte ugyanis a tárca előző vezetése még - az egyelőre nem is létező - 2003-as keret terhére is kötelezettséget vállalt. Ha ez így van, valószínűleg megsértették az államháztartási törvényt.

Valószínűleg megsértette az államháztartási törvényt a Gazdasági Minisztérium fideszes vezetése, ha Csillag István jelenlegi gazdasági és közlekedési miniszter állításának megfelelően az idén már a 2003-as előirányzatok terhére is vállaltak kötelezettséget a Széchenyi terv pályázataival kapcsolatban.

A kormányváltás után Gazdasági és Közlekedési Minisztériummá (GKM) alakult tárca vezetője lapunk kérdésére azt mondta: "a Széchenyi terv forrásait a fideszes vezetés merítette ki: a 2002-es előirányzaton felül még a 2003-as költségvetés terhére is kötelezettséget vállaltak az idei keret 40 százalékának mértékében."

Az államháztartási törvény kimondja: csak az adott év előirányzatának mértékéig vállalhatnak kötelezettségeket a központi költségvetésből gazdálkodó szervek. Olyannyira, hogy szakértők szerint még a kétéves költségvetésben leírt 2001. és 2002. évet is teljesen különálló, össze nem mosható büdzséként kell kezelni.

Ugyanakkor a kétéves költségvetés elfogadásakor a Széchenyi terv állami társfinanszírozásával kapcsolatban az a döntés született: a forráselosztás rugalmasságának növelése céljából lehetővé teszik, hogy minden évben a következő évi keret 40 százalékának erejéig túlléphessék a rendelkezésre álló pénzek keretét. Igaz, 2001-ben ez még nem okozott gondot a gyakorlatban, hiszen már megvolt a 2002-es büdzsé is. Most viszont minden jel szerint az a furcsa helyzet állt elő, hogy az előző kormány egy nem létező költségvetés terhére költekezett. Ez pedig már a gyakorlatban is gondot okoz.

Csillag István úgy fogalmazott: "Ha akarjuk, ha nem, az előző kormány elérte, hogy jövőre is legyen Széchenyi terv, mivel a költségvetésbe kénytelenek leszünk belevenni a már elígért pénzeket." Ez azonban valójában azt jelenti: a Széchenyi tervnek belátható ideig nem lesz folytatása, mivel a források nem hogy új támogatási igények befogadására, hanem még a már nyertesnek ítélt pályázatok kifizetésére sem lesznek elegendők - derült ki a miniszter szavaiból. Különösen a választások előtti negyedévben ítéltek meg összességében rengeteg pénzt: a GKM jelenlegi vezetése szerint a tárcához tartozó programok finanszírozására a kétéves költségvetésben 2002-re elkülönített 144 milliárd forintot szinte az utolsó fillérig elköltötték a kormányváltásig.

A források kimerülése vélhetőleg az előző kormány tagjait sem érhette meglepetésként, hiszen nem lehet véletlen, hogy az Orbán-kabinet májusban úgy határozott: legalább 50 milliárd forinttal kell növelni a Széchenyi tervre költhető pénzeket. Nem egyértelmű azonban, hogy pontosan milyen forrásokat éltek fel előre. "Tudomásom szerint nem döntött, nem dönthetett úgy a gazdasági miniszter, hogy a 2003-as keret terhére vállal kötelezettségeket" - mondta a Magyar Hírlap kérdésére Tállai András, a Pénzügyminisztérium volt politikai államtitkára. Szerinte a nyertesek kiértesítésétől életbe lépő kötelezettségvállalások mennyisége a program népszerűségét bizonyítja, és inkább az a kérdés, hogy miért nem keres a jelenlegi kormánykoalíció többletforrásokat. "Politikai kibúvót keresnek arra, hogy megszüntessék a Széchenyi tervet, mert annak sikere a mi nevünkhöz fűződik" - fogalmazott a fideszes képviselő.

(Magyar Hírlap)