Kevesebb gyümölcs lesz idén

2002.08.05. 13:58

A tavalyihoz képest kevesebb gyümölcs terem az idén a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás miatt. A 30 éve nem tapasztalt fagyok és az aszály főleg az őszibaracknál, kajszibaracknál, körténél, málnánál, cseresznyénél valamint a korán virágzó egyéb fajtáknál okozott jelentős károkat.

- Őszibarackból a tavalyi 60-70 ezer tonna felét szüretelték le az idén, s hasonlóan jártak a tavaly még 20-20 ezer tonnát piacra szállító kajszi- és málna-ültetvénytulajdonosok is. Körtéből a tavalyi 40-45 ezer tonna egyharmada érik várhatóan be. - mondta Lux Róbert, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács főtitkára.

Cseresznyéből 14-15 ezer tonnát szedtek az idén, ami 30 százalékkal kevesebb az előző évinél, míg az idei meggytermés a tavalyihoz hasonlóan mintegy 50 ezer tonna lett, bár a Duna-Tisza közötti térségben ennél a gyümölcsnél is jelentős fagykárokat regisztráltak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 850 ezer tonna gyümölcsöt szüreteltek országszerte, ami 630 ezer tonnával marad el a 2000. évitől. A zöldség- és gyümölcskivitel értéke ugyanakkor 2001-ben 23 millió dollárral meghaladta a megelőző évi 487 millió dollárt.

Lux Róbert felhívta a figyelmet, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat exportteljesítménye mind a gabona, mind pedig a húságazatét megelőzi, ám az agrártámogatásokban ez nem tükröződik. Az évek óta csökkenő terméshez hozzájárul a meggynél, szilvánál, kajszinál és cseresznyénél tapasztalható járványszerű moníliás gombabetegség és az öntözött gyümölcs-termőterületek alacsony aránya is.

Öntözéssel csökkenteni lehetne a gyümölcsösök időjárás-függőségének kockázatát, ehhez viszont elengedhetetlen lenne az állami segítség - vélekedett a főtitkár. A szakember szerint a Duna fél napi vízhozama az egész gyümölcsszezonban fedezné az összes ültetvény vízigényét. Hozzátette, hogy az öntözés mínusz 5-6 Celsius fokig a fagy ellen is sikeres védelmet nyújt.

Jelenleg az agrártárca adatai szerint 96 ezer gyümölcsültetvény van az országban, ám a terméktanács 70-75 ezerre becsüli a ténylegesen termő kerteket. Az öntözött hányad évek óta 6 százalékon stagnál, ezt az arányt az ágazat fellendülése érdekében 85 százalékra kellene növelni legalább.

Lux Róbert az ágazat jövőjéről kifejtette: az Európai Unió a gyümölcsre nem határoz meg termelési kvótát, ezért a gyümölcságazat kitörési pontként nagy szerepet játszhat a magyar mezőgazdaság Európai Unióhoz való felzárkózásában. Ehhez a globalizálódó élelmiszerhálózatokkal szembeni közös termelői fellépésére van szükség, hogy megfelelő alkupozíciót alakíthassanak ki.

Az ágazat fellendülését a főtitkár a belföldi fogyasztás növelésétől is várja, ugyanis a 80-as évek végén fejenként 85 kilogrammos volt az éves gyümölcsfogyasztás, ami mintegy 20 kilogrammal esett vissza. A főtitkár pozitívumként értékeli, hogy a gyümölcsfogyasztás csökkenése az utóbbi évben megtorpant.

(MTI)

Korábban:

Kevés a meggy, mégis olcsó
(2002. június 27.)

Több lesz idén a dinnye
(2002. június 26.)