Kétszeres vagyonadóztatást jelenthet az eva

Vágólapra másolva!
Adószakértők szerint az eva formálódó rendszere a választás előtti ígéretekhez képest mind több vállalkozót szorít ki a kedvező adózási lehetőségből. A gazdasági társaságok házipénztáraiban összesen közel 240 milliárd forint halmozódott fel a 2000. évi társasági adóbevallások szerint. Ez az összeg négyszerese annak, amivel a Pénzügyminisztérium (PM) korábban kalkulált az egységes vállalkozási adó (eva) bevezetése kapcsán, igaz, az egyéb feltételek miatt bizonyosan csekélyebb eredménytartalékra vetheti ki a PM a tervezett 20 százalékos adót - írja a Napi Gazdaság.
Vágólapra másolva!

Az eváról szóló törvénytervezet normaszövegében a korábbi elképzelésekhez képest változást jelent a cég vagyongyarapodásának megadóztatása a tervezett 20 százalékos adókulccsal, amelyhez kapcsolódik még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás is - a Magyar Hírlap szerint. Ez a végelszámolásnak megfelelő terhet rakna a vállalkozókra. Ráadásul, aki az evakörből való kiesést követően tér vissza a normál adózás alá, annak a már egyszer leadózott eszközeit ismét piaci értéken kell állományba vennie, ami után egy későbbi, tényleges megszűnés esetén ismét adóznia kell - írja a Napi Gazdaság.

Adószakértők szerint messze került a választások előtti ígéretektől az eva tervezete. Számos korlátozó feltételhez kötné ugyanis az új adónembe való belépést a PM: a normaszöveg ugyanis elzárja ettől a lehetőségtől a jövedéki, a fogyasztási adóról szóló törvény hatálya alá tartózó tevékenységet végzőket és a vámtörvény szerint közvetett képviselői tevékenységet folytatókat. Nem adózhat az eva szerint továbbá az a cég, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a Szerencsejáték Felügyelet engedélyének birtokában végezheti tevékenységét.

A fő érvágás a gazdasági napilap szerint a kereszttulajdonlás korlátozása lehet, ha nem változik a koncepció. E szerint a tagok semmilyen más társaságban nem rendelkezhetnek tulajdonrésszel. Az sem megoldás, ha az év végéig megszabadulnak az érintettek ezektől a részesedésektől, mivel a törvény két évre visszamenőleg várja el ezt a helyzetet az adóalanyoktól.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a napokban jutatta el a PM-hez állásfoglalását a tervezettel kapcsolatban. Ebben megállapítják, hogy a keresztszámlázások miatti aggodalom legfeljebb az áfa esetében állhat valós alapokon, ám ez is megakadályozható oly módon, ha az áfatörvényben a kereszttulajdonlások esetében kizárnák az evás vállalkozók által áthárított adó levonását. A javaslat szerint ez az összeg egyben növelné a nem evakörbe tartózók társasági adóalapját. A felső, 25 százalékos áfakulcs esetében ez már 0,75 százalékos többletadót jelentene, ami ellensúlyozná az alacsonyabb áfakulcsok esetében keletkező költségvetési adóbevétel kiesését.

A Napi Gazdasághoz került kimutatás szerint a PM csak a közkereseti és betéti társaságok eredménytartalékait vette figylembe, amikor 60-70 milliárd forint nagyságrendű házipénztári tartalékról nyilatkozott. A 2000. évi társaságiadó-bevallások szerint az évi 10 millió forintnál kisebb árbevételű korlátolt felelősségű társaságoknál további 178 milliárd forint halmozódott fel, vagyis az evára e feltétel alapján jogosult mintegy 61 ezer társaság eredménytartalékának értéke összesen 240 milliárd forint.

A különböző korlátozó intézkedések miatt azonban a ténylegesen jogosultak köre ennél lényegesen szűkebb lehet, vagyis valójában 80-100 milliárd forint adóalap jöhet számításba. Ez pedig 16-20 milliárd forint költségvetési bevételt jelent 20 százalékos adókulcs mellett, további 26,4 milliárdot pedig a meglepetésre a javaslatba került 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás hozna - három év alatt egyenlő részletekben.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat: