Teljes a kudarc a terrorpénzek felkutatásában

2002.11.04. 16:40

A különböző amerikai nyomozóhivatalok közötti nézetkülönbségek jelentősen visszavetik a terroristapénzek felderítéséért folytatott küzdelmet. Az FBI, a CIA, az amerikai vámhatóság és a Pénzügyminisztérium közötti rivalizálást azzal sem sikerült csillapítani, hogy a terroristákat támogató szervezetek elleni nyomozásra két új, egyesített ügynökséget hoztak létre - írja a BBC.

A terrorista pénzügyek felderítése, az érintett bankszámlák befagyasztása, illetve a résztvevő szervezetek, alapítványok megnevezése a közelmúltban drámaian visszaesett, legalábbis a terrortámadásokat követő időszakhoz képest.

A nyomozás során, amelyben mintegy 160 ország vett részt, eddig több mint 112 millió dollárt zároltak a gyanús bankszámlákon. A terroristák támogatásával gyanúsított személyek nevét és álneveiket, születési adataikat, utolsó ismert tartózkodási helyüket, illetve a különböző szervezetek neveit, az ENSZ által várhatóan szeptember 5-én nyilvánosságra hozandó tanulmányában teszik közzé. A teljes anyag mintegy 30 oldalt tesz ki.

Teljes kudarc a nyomozásban

Az ENSZ-tanulmány végső konklúziója az Egyesült Államok számára kínosan egyértelmű: a terrorpénzek elleni hadjárat kudarcba fulladt, az al-Kaidának továbbra is rendelkezésére áll a működéséhez szükséges pénz, és az is kiderült, hogy a szervezet tagjai gyakorlatilag szabadon mozognak, a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés pedig nem működik.

Rob Nichols amerikai pénzügyminiszter-helyettes a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy ugyan nincs meglepve a tanulmány adatai nyomán kialakult nemzetközi reakciók hevességén, azonban megítélése szerint az ENSZ rosszul közelíti meg a dolgot. Nincs szó ugyanis arról, hogy a hatóságok befejezték volna a nyomozást. Nichols hozzáteszi, hogy amennyiben a jelentés csak annyit akar közölni, hogy a teljes sikere eléréséhez még sok teendő van hátra, akkor egyetért azzal.

Korábban ismeretlen pénzügyi tranzakciók

A terrortámadásokat megelőzően a terroristapénzek utáni nyomozást nem kezelték kiemelt helyen - mondja Nichols. Ha találtak egy, a terroristák anyagi támogatásával gyanúsítható személyt, akkor először letartóztatták, és csak azt követően - másodlagosan - kezdték vizsgálni a személy pénzügyeit, illetve, hogy milyen pénzügyi kapcsolatokkal rendelkezik. Szeptember 11-e után azonban teljesen más taktikát kellett alkalmazni.

A különböző csoportok ugyanis olyan titkos módszereket használtak a pénzek átutalására, amelyekről az átlagemberek szeptember 11-e előtt még csak nem is hallottak. Ilyen például egy informális, bizalmon alapuló pénzátutalási rendszer, amelyet sok esetben különböző iszlám jótékonysági szervezetek fedőtevékenységeivel próbáltak álcázni.

A leggyakrabban a havala néven ismert ősi rendszert emlegetik a szakemberek, amelynek jelentése: bizalom. Az évszázadok óta működő rendszert az utóbbi időszakban az afgán kábítószer-kereskedők használták, és lényege az, hogy az egyik városban a havala-brókereknek befizetett pénzt, családi, baráti, vagy üzleti kapcsolatok révén, mindenféle elektronikus, vagy papíron rögzített nyom nélkül az "átutalás" célpontjában az ottani "havala-brókerek" egyikétől veheti át a címzett. A nyomozók feltételezése szerint a drog-csempészek mellett például az al-Kaida is használhatja ezt a rendszert.

Rivalizálás az ügynökségek között

A pénzügyminiszter elmondta, hogy a különböző információkkal más-más ügynökségek rendelkeztek, amelyek ráadásul igen kevés tapasztalattal rendelkeztek a terroristák pénzügyeinek felderítésében. A nyomozóhatóságok közötti összhang hiányát próbálja csökkenteni az a tavaly októberben elfogadott törvény, amely szigorúan szabályozza a pénzügyi és szövetségi szervezetek közötti együttműködést. Az egyes ügynökségek által összegyűjtött tengernyi információ ugyanis a legtöbb esetben hozzáférhetetlen volt a többi szervezet számára.

Mivel az egyes információ-részletek más-más helyen voltak, az említett két új ügynökséget - az amerikai vámhivatal által vezetett Operation Green Quest nevű ügynökséget, illetve külföldi terroristapénzek nyomozati központja (FTATC) nevű szervezetet - épp az adatok összehangolása érdekében hozták létre.

A Pénzügyminisztérium sikerről beszél

Nichols szerint az ENSZ jelentésben foglaltakkal szemben szerény előrehaladás azért történt az elmúlt tizenkét hónap alatt. Az ENSZ ugyanakkor mivel kizárólag a zárolt számlákat vette számításba - és ezek 90 százalékát még 2001 előtt fagyasztották be - sikertelennek minősítette a nyomozást.

A pénzügyminiszter szerint az egyre csökkenő számla-zárolások azt is jelentik, hogy egyéb területeken - például a terrorpénzek mozgási csatornáinak felderítésében és felszámolásában - sikeresnek nevezhető a nyomozás.

Hozzátette, hogy amennyiben a terroristákat sikerül "kicsalogatni" a hagyományos bankrendszerből, akkor arra kényszerülnek, hogy nagy mennyiségű készpénzt más úton juttassák el célpontjukhoz.

Ezen a ponton lép be a képbe a Vámhatóság, és az Operation Green Quest, mivel az elektronikus csatornák helyett egyre inkább fizikailag próbálják célba juttatni a készpénzt a terroristák. Marcy Forman, az ügynökség vezetője a BBC-nek elmondta, hogy ezeket a csatornákat is fokozatosan ellenőrzik.

Sok esetben a nem elektronikus úton átutalt pénzek ellenőrzése sajnálatos mellékhatásokkal is jár - mondja a miniszter-helyettes. Az informális átutalási rendszert ugyanis emigránsok, és politikai okokból száműzöttek is használják az otthonmaradottak támogatására. Ezen csatornák lezárása pedig igen nagy nehézségekbe ütközik.

Erősödő nemzetközi összefogás

Idén egy Bahreinben e témában tartott konferencián arról döntöttek a nyomozásban résztvevő országok, hogy valamilyen módon szabályozzák a havala és a jótékonysági szervezetek működését, hogy csökkentsék a feketepénzek áramlását, illetve további nemzetközi összefogás szükségességéről határoztak. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint a nemzetközi összefogás erőssége az Irak kapcsán, illetve a Föld-csúcson az Egyesült Államok és a világ többi országa között kialakult vita miatt sem csökkent.

Nichols kiemelte, hogy egyre több ország állítja össze a saját "feketelistáját" a terrorpénzekkel kapcsolatban, és sok esetben teljesen önállóan teszik ezt, de természetesen az Egyesült Államok támogatásával. Olaszország például nem egészen egy héttel ezelőtt az Egyesült Államokkal közösen nyilvánosságra hozott egy 25 személy és szervezet nevét tartalmazó listát, amelyek bankszámláit olasz kérésre zárolják a közeljövőben.

A pénzügyminiszter-helyettes szerint most az lehet az egyik legfontosabb teendő, hogy biztosítsák a közvéleményt és a szakértőket egyaránt a nemzetközi együttműködés erősségéről.

A csütörtökön megjelenő ENSZ-tanulmányban viszont várhatóan épp az szerepel majd, hogy az európai országokban különösen nehéznek bizonyul a terrorpénzek amerikai kívánalmak szerinti befagyasztása.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

FBI

CIA

Amerikai Pénzügyminisztérium 

Korábban:

Veszélyben a terrorpénzek elleni harc 
(2002. szeptember 2.)

Vándorútra kelt bin Laden aranya 
(2002. február 27.)

Oszama bin Laden mézben csempészi fegyvereit 
(2001. október 12.)

A bin Laden-klán vállalatbirodalma 
(2001. szeptember 21.)

Gazdaság a terrortámadás után
(az Üzleti Negyed cikkgyűjteménye)