Nem várható monetáris enyhítés az euróövezetben

Belátható időn belül nem várható monetáris enyhítés az euróövezetben, miután a közös jegybank (EKB) elnöke a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek hétvégi washingtoni találkozóján ezt egyértelműen kizárta.

Wim Duisenberg a rendezvény utáni sajtótájékoztatóján azt mondta: jóllehet a világgazdaság fellendülése a vártnál lassabb, az EKB nem fontolgat kamatcsökkentést a közeljövőben. Duisenberg elismerte, hogy Paul O´Neill amerikai pénzügyminiszter mind nagyobb nyomást gyakorol az euróövezetre és Japánra a növekedés erőteljesebb ösztönzése végett, de hozzátette: az Egyesült Államok nem akarja belehajtani az EKB-t a pénzügypolitikai enyhítésbe, mert "nem feltétlenül ez a megoldás".

Duisenberg szerint O´Neill kérte Japánt és Európát, hogy vegyék ki részüket a világgazdaság életre keltéséből, de "a monetáris politikára ez a nyomásgyakorlás nem vonatkozik ... (O´Neill) teljesen egyetért azzal, hogy a pénzügypolitikának megvannak az alkalmazhatósági határai ebben a kérdésben".

Az EKB elnöke szerint az euróövezetben az inflációs kilátásokat egyrészről a magas olajár és a bérkövetelések erősödése, másfelől a lanyha kereslet és az erős euró egyensúlyozza ki. Az EKB ebben a helyzetben tartja magát ahhoz, hogy a jelenlegi jegybanki kamatszint megfelel a középtávú árstabilitási követelményeknek - mondta. Duisenberg szerint az infláció az év hátralévő részében - főleg a jelentősen megdrágult olaj miatt - az EKB 2 százalékban meghatározott felső árstabilitási tűréshatára körül marad.

Az euróövezet központi bankja utoljára tavaly november 8-án változtatott irányadó kamatán, a változó kamatú repotendereken alkalmazott kéthetes refinanszírozási kamatminimumon, fél százalékponttal 3,25 százalékra csökkentve akkor a rátát. A marginális hitelkamatot hasonló arányban 4,25 százalékra, a betéti kamatot 2,25 százalékra mérsékelte; azóta nem nyúlt ezekhez a kulcsokhoz.

Az amerikai Federal Reserve ugyanakkor - a tavalyi, 11 menetben végrehajtott kamatcsökkentési hullám után - jelenleg 41 évi mélyponton, 1,75 százalékon tartja irányadó napikamatát, a stagnáló gazdasággal és makacs deflációval küszködő japán jegybank pedig az ipari világban példátlan monetáris lazasággal egyenesen zérókamat-politikát alkalmaz a kereskedelmi bankoknak kínált refinanszírozási hitelek körében.

Kedden az EKB szokásos kéthetes repoárverése jelezte, hogy a piac sem vár közeljövőbeni kamatcsökkentést a valutaunióban. Az árverésen az elfogadott legalacsonyabb ajánlat 3,28 százalékos, az ajánlatok súlyozott átlaga 3,29 százalékos volt, mindkettő egyformán 0,1 százalékponttal magasabb, mint az egy héttel korábbi árverésen. A beérkezett legmagasabb árajánlat 3,33 százalék volt.

Duisenberg ugyanakkor Washingtonban a hétvégén azt mondta, hogy jelentős kockázatok veszélyeztetik a valutauniós gazdaság fellendülését, a geopolitikai helyzet különösen a belső keresletet terhelheti. Hozzátette: nemigen lehet előre látni azt sem, hogy mi fog történni az olajpiacon.

Az EKB elnöke szerint az európai részvénypiacok árfolyam-zuhanásának is lesz hatása a fogyasztói és az üzleti bizalomra, jóllehet a közvetlen vagyoni kihatás sokkal kisebb lesz, mint az Egyesült Államokban.

(MTI)