Le Monde: alacsony költséggel jár a 2004-es csatlakozás

Tíz szegény, főleg agrárlakosságú ország lép be az Európai Unióba 2004 elején, s bár csatlakozásuk néhányak félelme szerint igen sokba kerülhetne a közösségnek, a valóságban az unióbővítés a legkisebb költséggel fog megvalósulni - állapítja meg a Le Monde.

A brüsszeli bejelentés után utcára került számában a tekintélyes párizsi napilap kiemeli, hogy a nyolc volt kommunista ország, valamint Ciprus és Málta integrálására az európai közösség 15 tagállama nemzeti össztermékének 0,15 százalékát, mindössze 40 milliárd eurót kíván fordítani a 2004-2006 közötti időszakban. Még ebből is le kell vonni azt közel 15 milliárdot, amelyet az újonnan felvettek fognak befizetni a brüsszeli büdzsébe.

A francia lap ennek kapcsán megjegyzi, hogy mivel a befizetésekre és a támogatások felvételére jogosultság között időbeli eltolódás van, az új belépőket már 2004-ben befizetési kötelezettség terheli, s a következő három év során összesen kevesebb mint 9 milliárd euró készpénztámogatásban részesülhetnek. E problémával összefüggésben Brüsszelben számításba veszik, hogy a viszonylag gazdag és a mezőgazdasági lakosság tekintetében nem túlsúlyos Szlovénia, Ciprus és Málta gyorsan nettó befizetővé válhat, azaz többet fog átutalni Brüsszelbe, mint amennyit felvesz a közös kasszából.

E feltűnően alacsony költségteher könnyen magyarázható azzal, hogy az új belépők összlakossága csak 75 millió fő (ennek a fele lengyel), miközben a Tizenötök össznépessége 380 millió. Az új tagok nemzeti összterméke pedig együttesen sem éri el Hollandiáét, az egész közösségével összevetve kevesebb, mint annak 5 százaléka.

Azzal viszont számolni kell, hogy 2007 után elszaladhatnak a kiadások, ha a nagyon szegény és zömmel falusi lakosságú 8 milliós Bulgária és 22 milliós Románia felvételt nyer az unióba. A strukturális segélyek erre az időszakra az EU-nemzeti össztermékének 4 százalékos plafonját közelíthetik.

A brüsszeli Bizottság javaslatai szerint a mezőgazdaságban 2013-ra kell biztosítani a keleti mezőgazdáknak ugyanazokat a jogokat, mint a nyugatiaknak. Ez az a terület, amellyel kapcsolatban komoly aggodalmak merülnek fel már most is: sokan félnek attól, hogy a közös mezőgazdasági politika ára magas lesz, amikor a lengyel és magyar farmer életszínvonalát a francia vagy a dán kollégákéval azonos nívóra kell emelni.

Az EU-büdzsé legnagyobb nettó befizetője, Németország és az arányosan komoly áldozatokat vállaló Hollandia fogalmazzák meg a legsúlyosabb fenntartásokat. Mindketten garanciákat szeretnének kapni arra, hogy 2007 után véget ér a bőkezű agrárszubvenció.

A franciák viszont, akik attól tartanak, hogy az EU-reform legnagyobb áldozata éppen a mezőgazdaság lesz, a közösségi politika többi ágazatára és valamennyi tagállamra rá akarják terhelni ennek költségeit. Emlékeztetnek arra, hogy 1984-ben, amikor Nagy-Britannia még relatíve szegénynek minősült, jelentős kedvezményt kapott a szervezettől.

London 2001-ben is csak 7 százalékát fizette be az EU költségvetésének, miközben a franciák (az agrárszubvenció fő haszonélvezői) a büdzsé 19,6 százalékát állják, és csak 2 milliárd euróval maradnak le a legnagyobb nettó befizető, Németország mögött. Ezt a vitát a bővítés kérdésével egy időben kellett volna napirendre tűzni, de valamennyi tagállam ódzkodott attól, hogy kinyissa Pandora szelencéjét - emlékeztetett a Le Monde.

(MTI)

Korábban:

2004-re versenyképességet ígér az EU
(2002. október 9.)