Francia-angol vita a bővítés finanszírozásáról

Kevesli a britek által a közös uniós kasszába fizetett összeget Jacques Chirac francia elnök. Az államfő nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy a meghirdetett uniós bővítés költségeit csak a közös - Franciaországnak jelenleg rendkívül kedvező - agrárpolitika megreformálásából származó összegből finanszírozzák.

Jacques Chirac államfő az EU-elnökséget betöltő Dánia miniszterelnöke, Anders Fogh Rasmussen párizsi látogatása alkalmából közölte: most, hogy 10 újabb állam csatlakozik a közösséghez, ami maga után vonja a szervezet költségvetésének 40 százalékát felemésztő közös mezőgazdasági politika (CAP) felülvizsgálatát, semmi nem indokolja többé, hogy a Londonnak 1984-ben megszavazott visszatérítés érintetlenül maradjon. Párizs egyébként ragaszkodik ahhoz, hogy a CAP rendszerét 2006-ig ne változtassák meg.

A francia elnök szerint nem tartható, hogy a 10 kelet-közép-európai állam befogadásának költségeit egyedül a CAP rovására próbálják előteremteni. Ez a kérdés azért érinti különösen érzékenyen Párizst, mert Franciaország a legnagyobb haszonélvezője CAP jelenlegi rendszerének.

A szerdai párizsi lapok beszámolója szerint Chirac azzal érvelt dán vendége jelenlétében tartott sajtókonferenciáján, hogy a bővítés elkerülhetetlen kiadásait a CAP-on túl az EU-költségvetés további 60 százalékát kitevő kiadásokból, többek között a régiók fejlesztésére szánt támogatásokból is finanszírozni lehetne. Az államfő szerint nincs ésszerű indok arra, hogy kivonják ez alól az úgynevezett strukturális alapokat, amelyek elsősorban Németország volt NDK-s tartományai és Nagy-Britannia a haszonélvezője.

Vita a Thather által kiharcolt kedvezményről

Berlin az EU legnagyobb nettó befizetője, London ezzel szemben 1984-ben, Margaret Thather akkori brit kormányfő ultimátuma révén elérte, hogy az uniós költségvetésbe átutalt brit hozzájárulás egy jelentős részét akkori helyzetével arányosan visszakapja. Ezt a számlát 30 százalékban ma is Párizs állja. A Londont kedvezményező rendszernek köszönhetően a szigetország tavaly 7,7 milliárd eurót utalt át a közös kasszába, Franciaország 14,5 milliárdot, Berlin pedig 19,7-et fizetett be.

Franciaország szerint Nagy-Britannia az elmúlt 18 év során behozta hátrányát, és gazdaságilag a két ország már azonos szinten áll. Így a bővítés terheit Londonnak és Párizsnak egyaránt viselnie kell.

Tony Blair brit miniszterelnök szóvivője elutasította a francia javaslatot és emlékeztetett: az 1999-es berlini EU-csúcson Franciaország hozzájárult a brit "visszatérítés" fennmaradásához.

(MTI)

Korábban:

2004-re versenyképességet ígér az EU