Megáll az infláció csökkenése

2002.11.07. 13:26

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint jövőre némileg lassabban közelít az EU mutatóihoz a magyar gazdaság az Európai Bizottsághoz eljuttatott gazdasági stratégiában jelzettnél. Jelentős mértékben csökken az államháztartás hiánya, de  a deficit valamivel a kormány általtervezettnél nagyobb lesz. Az infláció ugyanakkor alig csökken, és a jövő év végén némileg meghaladja majd a jegybank 4,5 százalékos célját. Az MNB így az elemzők szerint aligha követheti más közép-európai jegybankok kamatcsökkentéseit a jövő év első felénél korábban.

Lassabb felzárkózás

A nyári meredek inflációesés és a kormányzat ígérte költségvetési hiánymérséklés ellenére jövőre lassabban halad a gazdaság az euró hazai bevezetése felé, mint ahogy a gazdasági stratégia ütemezte - derül ki a Reuters felméréséből.

A gazdasági stratégia 4,5 százalékos államháztartási hiányt és ugyanekkora évi végi inflációt irányzott elő 2003-ra, hogy az ország a következő években teljesíthesse az eurozóna szigorú felvételi követelményeit, és 2007-ben az euro felválthassa a forintot.

Az elemzői előrejelzések átlaga a tervezettnél magasabbra, a kormány által 18800 milliárd forinton előrejelzett 2003-as GDP 4,86 százalékára (913 milliárd forintra) teszi a jövő évi államháztartási hiányt.  Ez ugyanakkor azt is jelzi, hogy a piacok hisznek a kormányzat jelezte jelentős mértékű deficitcsökkentésben. Erre az évre 6,75 százalékos - 128 milliárd forintos - deficitre számítanak a szakértők, míg a pénzügyi tárca 6 százalékos hiányt prognosztizál.     

Alacsonyabb GDP-előrejelzés

A hiány százalékos mértékét növelheti, ha a jövő évi gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint a 2003-as költségvetés tervezetében feltételezett 4-4,5 százalék. Az elemzők most 4,04 százalékos jövő évi növekedésre számítanak, ami 13 bázisponttal alacsonyabb a szeptemberi előrejelzésben szereplő értéknél és a legalacsonyabb tavaly december óta.

Az elemzők szerint a harmadik negyedévben némileg gyorsul a gazdasági növekedés üteme: ekkor éves szinten 3,4  százalékkal bővült a gazdaság a szakértők szerint. A gazdaság idei növekedése 3.3 százalékos lehet, ami a legalacsonyabb éves érték volna 1996 óta.

Nem csökken tovább az infláció

Az elemzők zöme szerint az infláció szintje is magasabb marad némileg jövőre a jegybanki cél 4,5 százalékos mértékénél. Ez egyben azt is jelenti, hogy az augusztusi, 16 éves mélypontot jelentő 4,5 százalék után 2003-ban már ne csökken jelentősen a pénzromlás üteme.

A szakértők az év végére 5,1, 2003 decemberére pedig 4,85 százalékos inflációt prognosztizálnak. Az inflációs aggodalmak megszilárdulását jelzi, hogy az év elején még 4 százalékos árszínvonal emelkedésre számított a piac.

Mindez valamennyi megkérdezett szerint azt is jelenti, hogy az MNB idén már nem csökkenti kamatait és a hitelköltségeket a romló növekedési kilátások ellenére sem. Egyetlen elemző sem vár decembernél előbb kamatváltozást, és 17-ből két elemző szerint annak is megvan az esélye, hogy az év vége felé a bank újabb 50 bázisponttal emeli kéthetes betéti kamatát, amelyet az inflációs aggodalmak közepette május óta már kétszer, összesen 100 bázisponttal, 9,5 százalékosra emelt.   

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Makro - az Üzleti Negyed rovata

Korábban:

Nem várható egyensúly-javulás
(2002. október 25.)